KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kezesség egy évre

Koltai Ágnes

 

Hermann Zschochet eddig mint ifjúsági filmek jeles mesterét ismerhettük (Hét szeplő című kamasz-románcát nálunk is bemutatták), ha nem is a mozgókép Wilhelm Speyere, Arthur Ransome-ja vagy Aszlányi Károlya, de legalábbis csibészes, gyermekformátumú hősöket választott. Újabb filmje, a Kezesség egy évre szociografikus hitelű társadalomrajz, a peremreszorultak, a „megalázottak és megszomorítottak” drámája, semmivé-foszló életekkel, málló, kopottas házakkal, füstös, piszkos, verejték-szagú kiskocsmákkal. A kallódó ifjúság természetesen itt is feltűnik, igaz, csak a gyermekvédelem hivatalos, a sorsokat aktává és ügyiratokká leegyszerűsítő modorában.

A Kezesség egy évre nem remekmű, szolid és tisztességes, mint Konrad Wolf Solo Sunnyja amely utat tört a „kritikai realista” NDK-filmeknek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6356