KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rögtönzött szerelem

Baski Sándor

The Big Sick – amerikai, 2017. Rendezte: Michael Showalter. Írta: Kumail Nanjiani és Emily V. Gordon. Kép: Brian Burgoyne. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Kumail Nanjiani (Kumail), Zoe Kazan (Emily), Holly Hunter (Beth), Ray Romano (Terry). Gyártó: Apatow Production / FilmNation Entertainment. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 120 perc.

Néhány éve új hangok jelentek meg az ország kulturális sokszínűségét mindig naprakészen közvetítő amerikai standup-szcénában. Az olyan bevándorló hátterű komikusok, mint Aziz Ansari vagy Hasan Minhaj nem csak a popkulturális jelenségeken élcelődnek, de saját „így jöttem”-történeteiket is elmesélik – előbbi önéletrajzi ihletésű sorozatban (Master of None), utóbbi az év egyik legjobb stand up-előadásában (Homecomig King) illusztrálta, milyen kihívásokat jelent egy indiai muszlim családban felnőni. A sort a délázsiai triumvirátus harmadik tagja, a Szilícium-völggyel befutott, pakisztáni származású Kumail Nanjiani is folytatja.

Címe és műfaj ellenére a Rögtönzött szerelem nem standard romantikus komédia: a szerelmi bonyodalom elválaszthatatlanul szövődik össze a főhős kulturális identitáskeresésével és a családi örökséggel ápolt viszonyával, sőt a film, amelyben Nanjiani és felesége saját megismerkedésük nem mindennapi történetét írták meg, a játékidő nagy részére eleve kiiktatja a vágy tárgyát a történetből. Pár héttel azután, hogy Kumaillel szakít a barátnője, mert nem tudja elfogadni, hogy a férfi titkolja kapcsolatukat a családja előtt, a lány kómába esik, és úgyis marad egészen az utolsó felvonásig. Kumailnek ennyi ideje jut arra, hogy összemelegedjen Emily toleránsnak mutatkozó, de előítéletektől nem teljesen mentes szüleivel, rendezze kapcsolatát a kitagadással fenyegetőző családjával, és közben a standup-karrierjét is építse.

Amennyire izgalmas a személyes érintettség által hitelesített high concept-alaphelyzet, annyira giccsveszélyes is a vállalkozás. A laza romkomként induló Rögtönzött szerelem könnyedén torkollhatott volna hatásvadász melodrámába – hogy nem így történt, az Nanjiani szó szerint önazonos alakításán túl Judd Apatow produceri imputjának is köszönhető, aki saját standup-filmjével (Ki nevet a végén?) ellentétben ezúttal tökéletesen lőtte be a dráma és a komédia közti arányt. A Rögtönzött szerelemnek egyedül az róható fel, hogy talán túlságosan is kerekre csiszolták, a filmszerűség a fináléra elnyomja az életszagot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13450