KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Pszichoszingli

Géczi Zoltán

Young Adult – amerikai, 2011. Rendezte: Jason Reitman. Szereplők: Charlize Theron, Patton Oswalt, Patrick Wilson. Forgalmazó: Select Video. 90 perc.

Diablo Cody, „a világ egyetlen sztiptíztáncosnője, akit túltengő önbecsülés gyötör” a Juno falrengető sikere után újfent összebútorozott Jason Reitmannal, aki a kritikailag felmagasztalt Egek ura után egy hasonló konstrukcióban készült produkciót vitt vászonra. A magánéleti válságban lévő, túlfejlett intellektusú kamaszlányt egy magánéleti válságban lévő, túlfejlett intellektusú harmincas írónőre cserélték, megtartva a kisvárosi helyszínt, és a rájuk jellemző, üdvösen markáns szerzői jegyekhez ragaszkodva készítettek egy low budget-drámát. A magyar ferdítésben Pszichoszingli címmel meggyalázott film, bár korántsem futott be olyan karriert, amire az alkotók neve miatt hivatott volna, a maga puritánságban rettentően imádnivaló, üdítően őszinte mozi, ami bátran kigúnyolja a mainstream popkultúra világképét: komisz humora, elbájoló gonoszsága, ragyogó karakterrajza, a hétköznapi abszurditások iránti érzékenysége könnyedén megbűvöli a főszereplővel azonos korú generáció képviselőit. A fel-felbukkanó szerkesztési problémákat Charlize Theron briliáns játéka és az egyébként is nívós dialógusokból kiemelkedő, tökéletes mondatok feledtetik, s bár a film senkit sem kecsegtet örökérvényű életmódreform-tanácsokkal (sem a nézők, sem a szereplők nem lesznek szemernyit sem okosabbak a játékidő végére), simán megéri beruházni erre a keserédes történetre, merthogy felettébb ritka az olyan komédia, amit felnőtt emberek készítettek felnőtt embereknek.

Extrák: audiókommentár, werkfilm, kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11236