KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/április
FILMSZEMLE
• Szabó Miklós: Tábori palackposták Történelmi dokumentumfilmekről
• Kovács András Bálint: Miért az ávósok? A történelem visszavétele
• Almási Miklós: Vadászjelenetek Felső-Magyarországon Tüske a köröm alatt
• Ágh Attila: Az igazán nagy ügyek A mi kis ügyeink
FESZTIVÁL
• Koltai Tamás: Kis lokál a pesti Brodway-n Miss Arizona
• Koltai Ágnes: Rejtő Jenő velünk van Beszélgetés Szomjas Györggyel

• Kovács Ilona: A gondola alakú hamutartó Ernst Lubitsch filmvígjátékai
• N. N.: Ernst Lubitsch fontosabb filmjei
• Nagy Zsolt: Mechanikus Mikulás Brazil
• Hirsch Tibor: Bolondok vagy csak meztelenek? Spielberg bíborszínei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Vidéki vasárnap
• Schreiber László: Szeleburdi vakáció
• Szemadám György: A bolygó neve: Halál
• Vida János Kvintus: Élethalálharc
• Schreiber László: Az utolsó csillagharcos
• Gáti Péter: Világautó
• Nagy Zsolt: Üdvözítő kegyelem
• Tamás Amaryllis: A kíméletlen
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Rosszkedvűek a srácok Torino
• Bikácsy Gergely: Máshol Rio de Janeiro
KÖNYV
• Koltai Tamás: Egy ember, aki nevetett
KRÓNIKA
• N. N.: Konferencia

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Streetfighter – Harc a végsőkig

Barotányi Zoltán

Sadalú, „e hajdan jobb napokat látott ország” neve mára eggyé vált az elviselhetetlen borzalommal. Terror, túszok, tahiti lakodalmas nindzsák és végtére Zsanklód Vandamm, aki ezúttal is addig üti a vasat, míg az töredelmesen be nem vallja bűneit. Szóval Sadalún éppen véget érnek a boldog békeidők. Megreped a pécépokol kapuja, megnyílik a színes VGA-égbolt, és kilépnek belőle a gonosz félistenek, a nindzsanők, s az elbaltázott Kinski–Hauer-paródiák. Kezünk már merevgörcsben feszülne a dzsojsztikra, jól odapörkölnénk, amikor jönnek végre a kéksisakos angyalok. Ne féljetek, most adni, teremteni jöttem közétek – szól halkan Vandamme, a béke hírnöke – s vízen jár, halottakat térít vissza a sírból, megszaporítja a sörben a habot. „Eszpesöli for jú” – súgja a titokzatos nindzsanő, Kájli Minog fülébe, s Nikk Kév kedvenc entörténer pacsirtája végre megérti, hogy ember és ember között a legmeghittebb hangulatot csakis egy alsó állkapoccsal találkozó vasalt bakancsorr képes megteremteni. A sadalúi zsarnok, a gaz Bájszon tábornok kicsit még röpköd a hipertér hullámain, majd egy jól eltalált félmagas rúgás eredményeképpen eggyé válik néhány tucat színes szovjet önrobbanó tévével.

Sajnálattal bár, de azt kell mondanunk, a Streetfighter, a hasonnemű akció-videójáték filmes átirata némileg elmarad a szokásos, egyenletesen erős Van Damme-színvonaltól. A csalódás hangja így talán érthető, bár nem teljesen jogosult, mivel nem veszi figyelembe a mű antidepresszánsokat megszégyenítő lelki hatásait. Beteljesületlen fantáziák realizációja, virtuális bizonyosságtétel: lám, a gyávaságtól bénult kéksisakos elme álmában, Zsanklód ezredes képében, végre rendet csinálhat. A valóság kevésbé virtuális: az akarat gyáván kushad valahol a bágyadt balkáni aljnövényzet mélyén.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=894