KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/április
FILMSZEMLE
• Szabó Miklós: Tábori palackposták Történelmi dokumentumfilmekről
• Kovács András Bálint: Miért az ávósok? A történelem visszavétele
• Almási Miklós: Vadászjelenetek Felső-Magyarországon Tüske a köröm alatt
• Ágh Attila: Az igazán nagy ügyek A mi kis ügyeink
FESZTIVÁL
• Koltai Tamás: Kis lokál a pesti Brodway-n Miss Arizona
• Koltai Ágnes: Rejtő Jenő velünk van Beszélgetés Szomjas Györggyel

• Kovács Ilona: A gondola alakú hamutartó Ernst Lubitsch filmvígjátékai
• N. N.: Ernst Lubitsch fontosabb filmjei
• Nagy Zsolt: Mechanikus Mikulás Brazil
• Hirsch Tibor: Bolondok vagy csak meztelenek? Spielberg bíborszínei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Vidéki vasárnap
• Schreiber László: Szeleburdi vakáció
• Szemadám György: A bolygó neve: Halál
• Vida János Kvintus: Élethalálharc
• Schreiber László: Az utolsó csillagharcos
• Gáti Péter: Világautó
• Nagy Zsolt: Üdvözítő kegyelem
• Tamás Amaryllis: A kíméletlen
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Rosszkedvűek a srácok Torino
• Bikácsy Gergely: Máshol Rio de Janeiro
KÖNYV
• Koltai Tamás: Egy ember, aki nevetett
KRÓNIKA
• N. N.: Konferencia

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vigyázz, jön a vizit!

Lalík Sándor

 

Korunk érzelmileg elsivárosodó és atomizálódó világában üde színfoltot jelent Prepsl úr állandóan izgő-mozgó figurája, aki az 1960-as vérhasjárvány idején mint bacilusgazda kórházba kerül. A gazdag fantáziával megáldott öregúr itt sem tagadja meg önmagát. Fordulatos háborús történeteivel, egykori szerelmi kalandjainak meséivel szórakoztatja és gyűjti maga köré a betegeket; s egy mai ©vejk természetes reagálásával utasít el mindent, ami korlátozza személyiségét, mindent, ami irracionális. Bizonyítja, a kórház-karantén csak viszonylagos. Nyugdíjas szobatársából, akit népes családjából senki sem gondoz és egy intézeti lánnyal a kórházi szabályokat felrúgva otthonossá teszik, „belakják” a kórtermet. Prepsl úr, akárcsak ©vejk, nem filozófus, érzékeiben van jelen a külvilág. Ösztöneiben él, hogy mi a jó és mi a rossz. Ennek megfelelően cselekszik is. Elintéz, megrendez, eligazít és lehord, megnyugtat és összeboronál... A rendező Kachyna, aki az utóbbi időben sorra készítette kesernyés gyerekfilmjeit, most egy életvidám öregben fedezte fel az érzés-közlés-tett szentháromságában leledző tiszta gyermeki lelkületet. A főszerepre aligha találhatott volna megfelelőbbet Rudolf Hruąinský színes egyéniségénél, akinek játéka ellenpontozza, kitölti a kórház steril, zárt, hideg világát. A film végül is az ő jutalomjátéka.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6898