KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Vincent, François, Paul és a többiek

Bikácsy Gergely

 

Claude Sautet ezzel a filmmel a francia filmművészet élvonalába emelkedett. Otthon. Számunkra némileg érthetetlenül. Vannak filmek, melyek egy nép, egy ország „lelkületét”, társadalmának valamely fontos gondját egy gyakorló orvos pontosságával tudják ábrázolni. S ennek a ráismerés erejével igazán a „helybeliek”, esetünkben a franciák tudnak örülni. Főleg, ha a diagnózis nem fenyegetően komor. Sautet doktor elővigyázatra, figyelemre, diétára inti betegét (a francia társadalmat). Egyúttal felelős hangon, de férfias mosollyal közli, hogy baja viszont nincs semmi. Emberi meleget, összetartást, segítőkészséget ír elő.

Minden ország filmgyártásában vannak hasonló doktor-rendezők. Magam úgy érzem, ténykedésük kevéssé üdvözítő. S miután annyi más hazai nézővel együtt még csak magamra sem ismerek a nagy és férfias francia sztárparádéban (Piccoli! Yves Montand! Depardieu! Reggiani!) – egyszerűen (bár talán színvonalasan...) unatkozom.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8228