KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A galamb szárnyai

Kis Anna

 

Pénzzel és halálszaggal manipulált szerelem a 19. és 20. század ütközetében, küzdelem a társadalmi kutyaszorító ellen, könnyes érzelmi önfeláldozás, abszurd és nekrofíl szerelmi háromszög és karneváli hangulat az amerikaiból angollá vedlett, századfordulós Henry James finom stílusú regénye nyomán – mi másra számíthat az ember, mint felkavaró, kosztümös drámaiságra a fátyolosan fényképezett századelő igéző környezetében. A baj csak ott kezdődik, amikor az igéző környezet – azaz a lenyűgöző London és Velence – önálló életre kel, és egy utazási iroda ajánló klipjeként kezd működni, mintegy mellékesen megtűzdelve az erőtlen karakterek háttérben megbúvó, sematikusan levezényelt és csak elviekben drámai történetének cselekménypontjaival. Látványt kapunk szemernyi történettel ízesítve, pedig fordítva lenne fogyasztható.

Kate és Merton szerelme titkos, állítólag szenvedélyes, ám anyagilag nem kielégítő. Milly ellenben nagyon kedves, milliomos és ráadásul várhatóan rövidéletű. Milly és Kate jó barátnők a maguk jogos igényeivel: Milly nem akar szűzen meghalni, Kate pedig nem óhajt pénz nélkül élni. És itt veszi kezdetét a könnyes önfeláldozás. Van egy bedobható, csalinak kiválóan alkalmas hím talonban, így tehát Kate saját szerelmét prostituálja. Menetrendszerűen megérkezik a várva várt halál Velencében, a megkezdett játszmát folytatni mégsem lehet; az örökséghez már senkinek nincs gusztusa, s az erkölcsileg túlérzékeny Merton morális alapon beleszeret a halott lány emlékébe. Mindent összevetve egyedül Milly jár jól: pénz neki már úgysem kell, viszont kap érzelmi végkielégítést, sejthetően nem szűzen hal meg, és igazán szép temetést rendeznek neki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3966