KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balkáni törvények

Vidovszky György

 

A film zaklatott és steril. Balkáni és amerikai. Hazafias és européer. A rendező Jugoszlávia történelmi és nemzeti hátteréből csupán néhány figurát kiemelve misztikus szerelmi történetet bújtat személyes politikai állásfoglalása mögé.

Az apa, a jugoszláv titkosszolgálat „volt” szerb tagja, harminc évi emigráció után telefonon meghívja fiát Görögországban élő lánya esküvőjére. A találkozás váratlan fordulattal ér véget: az apa megöli egykori árulóját, majd éjszaka meghal. A fiatal és vonzó özvegy titokzatosan távozik, a fiú egyedül marad, nem tudván, hogy komoly feladat várna rá. Apja volt kollégái készenlétben állnak, hogy újra kiépítsék a szerb titkosszolgálatot, hogy ismét felvegyék a harcot nemzeti önállóságukért. A fiú nem áll a földalatti mozgalom élére, a tisztább jövőre szavaz: pilótaként szerelmével – apja volt feleségével – már csak a felhők meghódítására vágyik.

A film hollywoodi stílusban tálalt figurái idegenül mozognak a Balkán hidegvérű törvényei között: a rendező hamis misztikumot és világot kelt életre valóságos események alapján. A múlt és jelen egymást állandóan váltó – színekben is különböző – képei felesleges bonyolultsággal jelenítik meg a szerb–horvát nemzeti ellentét közelmúltját, ezért a történet igazi fordulatai elsikkadnak, tragédiái elvékonyodnak. Az események között sodródó főhős tudatlanságát viszont jól érzékeltetik az alkotók: a néző is csak belecsöppen valamibe, amiről még ideje sincs véleményt alkotni. Szinte érthetetlen, miképp tűnhetnek oly távolinak a közelünkben élők törvényei, olyan mesterkéltnek szomszédaink balkáni érzései.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3749