KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/január
• Koltai Tamás: Mindez már megtörtént velünk Beszélgetés Gothár Péterrel
• Reményi József Tamás: Lélegzet nélkül Grúz filmek krónikája
• Böszörményi Géza: Fekete macska sötét szobában Pasztorál
• Szilágyi Ákos: Barátom, a filmreklám
• Bikácsy Gergely: Tajtékos évek A nouvelle vague születése
• Kovács András Bálint: Kultúra és halál Az új hullám szabadsága
A FILMVILÁG MOZIJA
• Schubert Gusztáv: A kollektív Übü Tűz van, babám!
FILMFŐISKOLA
• Zsugán István: Mennyit ér egy rendezői diploma? Beszélgetés Herskó Jánossal
• Pap Pál: Lengyelországban – és Ausztráliában Beszélgetés Jerzy Toeplitz professzorral
• Dobos Éva: Három Világ diákjai Beszélgetés Humberto Solas Kubai rendezővel
• Vincze Lajos: Debütánsok A holnap grúz filmes nemzedéke
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellem a dobozból Gdynia
• Zalán Vince: Fekete festmények Mannheim
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Szerelem második vérig
• Nagy Zsolt: Yesterday
• Hirsch Tibor: A harmadik fokozat
• Gáti Péter: Bocsáss meg!
• Faragó Zsuzsa: Kobra
• Kovács Ágnes: Az utolsó kívánság
• Tamás Amaryllis: A vihar

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete paripa

Sebők László

 

Caroll Ballard műve Lautréamont szépségről szóló aforizmájának félreértésén alapul. Filmje egy zsoké-karrier és egy hajótörés históriájának találkozása a vágóasztalon.

A hajótörés túlélői – ló és fiú – látványos természeti képek után új helyszínen, otthon, Amerikában, kemény munka árán célba érkeznek: elsőként a legjobb lovak versenyén.

A darabban egyébként minden a helyén van: az összes kaland-közhely szolid kivitelben. A film egyetlen izgalmas kérdéssel szolgál: vajon hőseink hány perc múltán nyargalnak be a boldog végbe? A választ, persze, kalandfilmről lévén szó, nem árulhatom el, azt viszont talán igen, hogy a paripa herélt lovat jelent, s ilyenformán az ökör szinonimája is lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/08 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7011