KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/január
• Koltai Tamás: Mindez már megtörtént velünk Beszélgetés Gothár Péterrel
• Reményi József Tamás: Lélegzet nélkül Grúz filmek krónikája
• Böszörményi Géza: Fekete macska sötét szobában Pasztorál
• Szilágyi Ákos: Barátom, a filmreklám
• Bikácsy Gergely: Tajtékos évek A nouvelle vague születése
• Kovács András Bálint: Kultúra és halál Az új hullám szabadsága
A FILMVILÁG MOZIJA
• Schubert Gusztáv: A kollektív Übü Tűz van, babám!
FILMFŐISKOLA
• Zsugán István: Mennyit ér egy rendezői diploma? Beszélgetés Herskó Jánossal
• Pap Pál: Lengyelországban – és Ausztráliában Beszélgetés Jerzy Toeplitz professzorral
• Dobos Éva: Három Világ diákjai Beszélgetés Humberto Solas Kubai rendezővel
• Vincze Lajos: Debütánsok A holnap grúz filmes nemzedéke
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellem a dobozból Gdynia
• Zalán Vince: Fekete festmények Mannheim
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Szerelem második vérig
• Nagy Zsolt: Yesterday
• Hirsch Tibor: A harmadik fokozat
• Gáti Péter: Bocsáss meg!
• Faragó Zsuzsa: Kobra
• Kovács Ágnes: Az utolsó kívánság
• Tamás Amaryllis: A vihar

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy kapcsolat vége

Köves Gábor

 

Graham Greene megjárta Őfelsége titkosszolgálatát. Brit kém volt, csakúgy, mint írótársai: Ian Fleming és John Le Carré. Ő is írt kémregényt, kamaszkorom jó emlékű olvasmányát, a Titkos megbízatást. Az Egy kapcsolat vége már egy következő életkor Greeneland-élménye. Azé az életkoré, amikor már éltél egy keveset és hibáidat is kezded beismerni. Greene hősei – az író alteregójaként is felfogható Bendrix, az érzéki Sarah és férje, a hivatali öltönye nélkül életképtelen Henry – polgárok, a szó Márainál használt értelmében. Greene szenvedéllyel átitatott love story-t sző alakjuk köré, majd elszakítja a házasságtörő szerelmeseket, s két új szereplőt iktat a történetbe. Egy magánnyomozót (s vele egy leheletnyi krimit) és Istent. Az izgalmasabb figura az utóbbi, a szereplők vele vívják a nagy csatát, hozzá fűződő viszonyuk szolgáltatja az igazi drámát.

Neil Jordan verziója, mely immáron a második próbálkozás a regény megfilmesítésére (az első 1955-ös keltezésű, rendezte Edward Dmytryk), megáll a saját lábán, feldolgozásként azonban felemás. A három idősík – Bendrix visszaemlékezése, a Blitz alatti viszony és a nyomozás – zavartalanul illeszkedik egymáshoz. Jordan rendezésének eleganciája és Michael Nyman kísérőzenéjének lassú, de biztos hatása az ínyenc örömét kelti az efféle finomságokra kihegyezett nézőben. A nyomozót alakító Ian Hart pimaszul kisajátít minden jelenetet, melyben az általa játszott, félművelt kisember megjelenik. Chaplin-szerű figura bohóckellékek nélkül. Meglepő módon Fiennes és Moore közt igazi szenvedély helyett légüres tér van. Papíron a két színész ideális szerelmespárnak tűnt, az eredmény azonban mást mutat. Bendrix és Sarah egymás iránti vonzalma tapinthatóbb, amikor távol vannak egymástól. A könyv szereplői közül egy kivételével mindenki belefért a filmbe. Kisebb szerep jut ugyan a szeretőnek hitt papnak, de a forgatókönyv jóvoltából kapott egy mondatot, s ennyi elég, hogy alakja egyedi színt kapjon. A hiányzó szereplő nélkül Jordan filmje megmarad tragikus szerelmi történetnek (annak viszont míves és szép). Sajnos nincs jelen a nagy machinátor, a láthatatlan erő, a kíméletlen csábító, aki elrabolja Sarah-t Bendrixtől. Jelenlétét a Hullámtörésben érezhettük utoljára, Jordan mintha lemondott volna megidézéséről. Kár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2938