KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/január
• Koltai Tamás: Mindez már megtörtént velünk Beszélgetés Gothár Péterrel
• Reményi József Tamás: Lélegzet nélkül Grúz filmek krónikája
• Böszörményi Géza: Fekete macska sötét szobában Pasztorál
• Szilágyi Ákos: Barátom, a filmreklám
• Bikácsy Gergely: Tajtékos évek A nouvelle vague születése
• Kovács András Bálint: Kultúra és halál Az új hullám szabadsága
A FILMVILÁG MOZIJA
• Schubert Gusztáv: A kollektív Übü Tűz van, babám!
FILMFŐISKOLA
• Zsugán István: Mennyit ér egy rendezői diploma? Beszélgetés Herskó Jánossal
• Pap Pál: Lengyelországban – és Ausztráliában Beszélgetés Jerzy Toeplitz professzorral
• Dobos Éva: Három Világ diákjai Beszélgetés Humberto Solas Kubai rendezővel
• Vincze Lajos: Debütánsok A holnap grúz filmes nemzedéke
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellem a dobozból Gdynia
• Zalán Vince: Fekete festmények Mannheim
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Szerelem második vérig
• Nagy Zsolt: Yesterday
• Hirsch Tibor: A harmadik fokozat
• Gáti Péter: Bocsáss meg!
• Faragó Zsuzsa: Kobra
• Kovács Ágnes: Az utolsó kívánság
• Tamás Amaryllis: A vihar

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

McDagadsz

Nevelős Zoltán

 

Morgan Spurlock a dokumentumműfajban elérhető alkotói jelenlét legvégső fokát valósítja meg: nemcsak kérdezőként tűnik fel, és nemcsak a film készítését teszi filmje témájává, de egyenesen a saját bőrét viszi a vásárra, mint Frank Cole Élet halál nélkül című filmjében, melyben egyszemélyes Szahara-átszelő túráját örökítette meg (a második ilyen expedícióján végül sivatagi rablók gyilkolták meg). Az elsőfilmes Spurlock ennél hétköznapibb vállalást tesz, ami mindazonáltal igen komoly veszélyeket rejt magában egészségére nézve. Az amerikai (túl)étkezési szokások és a gyorséttermi koszt egészségtelenségét leleplezendő egy hónapig szigorú McDonald’s-diétát fogad, és közben folyamatosan vizsgáltatja magát orvosokkal és étkezési szakértőkkel. A szuperméretű hamburgerek, sültkrumplik és kólaadagok – vagyis zsír-, finomliszt- és cukortömegek – jóvoltából végül nemcsak meghízik, de komplex anyagcserezavarokra is szert tesz.

Az üzenet lényegét tekintve a film nem mond többet, mint amit a Magyar Televízió híradójának a napokban két percben sikerült elmondania: Magyarországon túl sok a kövér ember, és már a gyerekek is túltápláltak, ennek oka pedig a helytelen étkezés és a mozgáshiány. Amerikában minden nagyobb, több a gyorsétterem, többen járnak oda, és az adagokkal együtt a hájszövetek is szuperméretűek. Ennek látványa már önmagában lenyűgöző, ám a Michael Moore-i ambíciókkal is megáldott Spurlock egy kis összeesküvéses szálat is sző az ügybe: a gyorséttermi hálózatok már az iskolai étkeztetésbe is betették a lábukat, nem is beszélve a legkisebb gyerekeket megcélzó reklámfogásokról. A film helyenként bántóan hatásvadász, figyelemfelhívó szerepét azonban nem lehet eltagadni. A Sundance fesztiválon aratott siker és rendezői díj után a McDonald’s felfüggesztette a szuperméretű adagok akcióját és több iskola átdolgozta étkeztetési programját, de ennél is fontosabb, hogy a nézőt ráébresztheti, az ő felelőssége, hogy mit gyömöszöl a torkába.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/09 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1806