KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/december
FILMFŐISKOLA
• Vitray Tamás: Lázadni vagy beilleszkedni? Beszélgetés művész-tanárokkal
• Sipos Júlia: Nem kíváncsiak rád igazán Beszélgetés volt hallgatókkal

• Kézdi-Kovács Zsolt: Töredék egy filmrendezőről Gábor Pál halálára
• Szemadám György: Egy mitikus filmtabló A szurámi vár legendája
• György Péter: Rossz közérzet a filmszínházban Filmgiccs
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Olmi diszkrét bája Velence
• Létay Vera: Nemzedékek árnyjátéka Locarno

• Takács Ferenc: A kudarc igézete John Huston, a Kézműves
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Elek Judit: A bengáli vándor Satyajit Ray
• N. N.: Satyajit Ray filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A misszió
• Schubert Gusztáv: A város és a kutyák
• Tamás Amaryllis: Sem fedél, sem törvény
• Szemadám György: A szerelem és magány játékai
• Tamás Amaryllis: Lavardin felügyelő
• Faragó Zsuzsa: Szívfájdalom
• Báron György: Férfiak
• Hirsch Tibor: Pinocchio
• Gáti Péter: Asztal öt személyre
KÖNYV
• Faragó Vilmos: A szavak megőrzött jelentése
KRÓNIKA
• K. K. I. : Elment egy filmográfus
• N. N.: Bob Fosse (1925–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A vér szava

Tamás Amaryllis

 

A középpontban egy mutatós, energikus özvegyasszony; a fia, a menye, az anyósa - mintegy ikonosztázon - mind felé fordul lélekben. Egy kentucky-i farm versenylótenyészete adja a hátteret a szeretetével gyilkolni képes anya, a fiával örökös testi-lelki szimbiózist fenntartani kívánó „femme fatale” portréjához. Szépsége: érzéki, félelmet keltő rejtély. Jessica Lange ambivalens, negatív erő. Az örök Salome, Judit, Messalina: fenyegető, hatalomvágyó, „furcsa némber”. Személyiségének értékét lépten-nyomon hol színlelt passzivitással, hol túlzott tevékenységgel - mint célszerű fogásokkal – bizonyítja. Fia iránt érzett szenvedélyes szerelmében mindenhatónak hiszi magát. A körülötte élőket hosszú időre képes bűvkörébe vonni, s mikor kegyetlen hajlamai elhatalmasodnak fölötte, már csak leláncolni, legyőzni akarja a többieket. Még gondolatban sem jut el a bűnhöz, hogy tetteit józanul értelmezze, mert nem az emberekkel veszi fel a harcot, hanem a létezés legmegfejthetetlenebb misztériumaival. Ahogy Martha Baring kórtörténete kiteljesedik, úgy válik e thrillerben a kentucky-i farm az „ördög kastélyává”.

A gátlástalanul önérvényesítő Én – aki mindenre és mindenkire „enyém”-et mond – a legsúlyosabb bilincset önmagára rakja. Viselkedésének titkos nyelve: az okok érthetetlen világa. S Jessica Lange vérfagyasztó otthonossággal kalauzol ebben a világban. Elámulunk. Ezt megelőző poétikus színészi alakításai - a férfiakat ihlető, szövetséges nő-alakok - után vajon honnan a tudás az „ördög Szépségének” felmutatására?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3800