KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/november
• Szilágyi Ákos: Az emberiség beavatási halála Áldozat
• Báron György: Temetetlen zsarnok Vezeklés
• Reményi József Tamás: Holt idő Hosszú búcsúzások
• N. N.: B. Nagy László-emlékek
• Ágh Attila: A demokrácia iskolája Két választás Magyarországon
• Bikácsy Gergely: Hamueső Az utolsó kézirat
• Fáber András: Deviánsok a turul határán Hol volt, hol nem volt
• Koltai Tamás: Almáskert Érzékeny búcsú a fejedelemtől
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Szitakötőn Felső-Szavojában Annecy
• Létay Vera: Súlytalansági állapot München

• Antal István: Maya királynő Potré Maya Derenről
LÁTTUK MÉG
• Gazdag Gyula: Az én kis falum
• Nagy Zsolt: A halott Ember levelei
• Schubert Gusztáv: A Pókasszony csókja
• Vida János Kvintus: Keselyűket nem temetnek naponta
• Szemadám György: A Beverly Hills-i zsaru
• Schreiber László: A Kék Lovag kalandjai
• Gáti Péter: Ász
• Nagy Zsolt: A szél harcosai
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Alternatív videózás – itthon

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Golyózápor

Vízer Balázs

Shoot’ em Up – amerikai, 2007. Rendezte és írta: Michael Davis. Kép: Peter Pau. Zene: Paul Haslinger. Szereplők: Clive Owen (Smith), Monica Bellucci (Donna), Paul Giamatti (Hertz), Stephen McHattie (Hammerson). Gyártó: New Line Cinema / Angry Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 86 perc. 

 

Ahogy Clive Owen az első képben eltökélt ábrázattal ráharap a répára, onnan már tudni lehet, hogy amit látni fogunk nagyon cool lesz, de az égvilágon nem lesz semmi értelme. És tényleg!

A Golyózápor, ahogy azt Michael Davis rendező az elején a már emlegetett répával a tudtunkra is adja, egy Tapsi Hapsi-átirat, az első öt perc pedig kétséget sem hagy afelől, hogy mindezt John Woo stílusában kapjuk kézhez. Aki nem hiszi, nézze meg a Fegyverek istene (1992) vérzivataros és golyózáporos babamentő jelenetét! Szóval majdnem névtelen hősünk, Mr. Smith orra előtt akarnak bizonyos rosszarcúak egy terhes nőt eltenni láb alól, ám ingerlékeny hősünk közbelép, és gyors vérfürdőt rendez – részben a kismama megmentése végett, de inkább azért, mert rühelli a gonoszok képét és frizuráját. Az eredmény vagy harminc hulla és egy árva csecsemő – és amikor Smith magától értetődő módon a köldökzsinórt is egy lövéssel választja le, akkor már sejthetjük, hogy az erőszak jócskán túltesz majd a megszokott adagon, mind mennyiségben, mind kiszerelésben. És ha már Tapsi Hapsi, akkor a nagyfejű nyúltalanító, Elmer Fudd figuráját Paul Giamatti kapta, aki fenyegető külső híján sokat kombinál és még többet locsog, ami úgy 30 percig szórakoztató, aztán kicsit irritáló, csakúgy, mint a hősünk segítségére siető szoptatós olasz kurvát alakító Monica Bellucci szájába adott, rosszul megírt, falsul hangzó mondatok. De mindez annyira túlhajtott és szemtelen, hogy nehéz haragudni a néhol logikátlan sztoriért, a valószínűtlen akrobatikáért és a leszakított testrészekért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9222