KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/november
• Szilágyi Ákos: Az emberiség beavatási halála Áldozat
• Báron György: Temetetlen zsarnok Vezeklés
• Reményi József Tamás: Holt idő Hosszú búcsúzások
• N. N.: B. Nagy László-emlékek
• Ágh Attila: A demokrácia iskolája Két választás Magyarországon
• Bikácsy Gergely: Hamueső Az utolsó kézirat
• Fáber András: Deviánsok a turul határán Hol volt, hol nem volt
• Koltai Tamás: Almáskert Érzékeny búcsú a fejedelemtől
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Szitakötőn Felső-Szavojában Annecy
• Létay Vera: Súlytalansági állapot München

• Antal István: Maya királynő Potré Maya Derenről
LÁTTUK MÉG
• Gazdag Gyula: Az én kis falum
• Nagy Zsolt: A halott Ember levelei
• Schubert Gusztáv: A Pókasszony csókja
• Vida János Kvintus: Keselyűket nem temetnek naponta
• Szemadám György: A Beverly Hills-i zsaru
• Schreiber László: A Kék Lovag kalandjai
• Gáti Péter: Ász
• Nagy Zsolt: A szél harcosai
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Alternatív videózás – itthon

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A svindlerek királya

Tosoki Gyula

Incautos – spanyol, 2004. Írta és rendezte: Miguel Bardem. Szereplők: Ernesto Alterio, Victoria Abril, Federico Luppi. Forgalmazó: Cinetel. 108 perc.

A világ legrondább nője című sci-fi-vígjátékkal hét évvel ezelőtt némi nemzetközi ismertségre jutó Miguel Bardem annak az Alex De La Iglesia vezette ibériai (azaz spanyol, katalán vagy baszk) rendezőgenerációnak a képviselője, amelynek tagjai a műfaji öntőformákat is felhasználva bizarr szituációkkal teli csűrcsavaros történetekben utaznak. A svindlerek királya morbiditásban ugyan elmarad a kortárs spanyol film több jeles darabja, A fenevad napja, az Elszabott frigy vagy épp a Torrente mögött, furmányosságban viszont beelőzi azokat: Bardem olyan trükkös-vicces bűnfilmet forgatott, amilyet csak az egykor kiváló, mára erejét vesztett David Mamet tudott pályája hajnalán. A rendező Mamet debütáló munkáját, a triplacsavaros Játékos végzetet használta sorvezetőül, de nem hitvány másolatot készített, apait-anyait beleadott a maroknyi menő simlis közös nagy balhéjáról szóló történet elmesélésébe. Stratégiája hasonló Mametéhez, előbb mind mélyebbre vezeti nézőt az átverések labirintusában, majd amikor már-már úgy tetszik, hogy lehetetlen kikeverednie onnan, néhány okos dramaturgiai fogással mégiscsak megtalálja a kiutat. Feltett szándéka, hogy minden lehetséges felállást lejátsszon a figurák között, illetve minden lehetséges verzióban újraírja az alapszituációt, és ezzel ugyan a végére visszanyes egy keveset a sztori érdekességéből, a film mégis működik. Ezek után érthetetlen, hogy A svindlerek királyához hasonló ambíciókkal készült, de gyenge argentin mozit, A kilenc királynőt két éve miért mint véres kardot hurcolták végig a világon a kritikusok, míg Bardem filmjéről alig lehetett hallani valamit.

Extrák: képgaléria, Cinetel-bemutatók előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8819