KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/november
• Szilágyi Ákos: Az emberiség beavatási halála Áldozat
• Báron György: Temetetlen zsarnok Vezeklés
• Reményi József Tamás: Holt idő Hosszú búcsúzások
• N. N.: B. Nagy László-emlékek
• Ágh Attila: A demokrácia iskolája Két választás Magyarországon
• Bikácsy Gergely: Hamueső Az utolsó kézirat
• Fáber András: Deviánsok a turul határán Hol volt, hol nem volt
• Koltai Tamás: Almáskert Érzékeny búcsú a fejedelemtől
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Szitakötőn Felső-Szavojában Annecy
• Létay Vera: Súlytalansági állapot München

• Antal István: Maya királynő Potré Maya Derenről
LÁTTUK MÉG
• Gazdag Gyula: Az én kis falum
• Nagy Zsolt: A halott Ember levelei
• Schubert Gusztáv: A Pókasszony csókja
• Vida János Kvintus: Keselyűket nem temetnek naponta
• Szemadám György: A Beverly Hills-i zsaru
• Schreiber László: A Kék Lovag kalandjai
• Gáti Péter: Ász
• Nagy Zsolt: A szél harcosai
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Alternatív videózás – itthon

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyilkosok szentélye

Varró Attila

Peace Hotel/Woh ping faan dim – hongkongi, 1995. Rendezte: Wai Ka-fai. Szereplők: Chow Yun-fat, Cecilia Yip, Ho Chin. Forgalmazó: Best Hollywood. 89 perc.

 

A távol-keleti harcművészeti filmek és az italowestern közötti párhuzamot a hetvenes évek óta számos hídalkotás bizonyítja a Vörös naptól Az idegen és a mesterlövészen át aSukiyaki Western Djangóig, hol keleti hősöket száműzve Nyugatra, hol koltra cserélve a kardokat: a hongkongi Wai Ka-fai debütfilmje, a Gyilkosok szentélye azonban rendhagyó módon egy alig ismert wuxia szubzsánert illeszt az olasz/amerikai kontextusba. A korai King Hu-mesterművek (Shaolinok szövetsége) óta „fogadó-filmként” ismert típus lényegét utópisztikus helyszíne, a világok határán álló fogadó jelenti, ahol az emberfeletti hős az ártatlanok érdekében térdre kényszeríti a zsarnokság túlerőit – esetünkben egy öldöklésbe fáradt egykori banditavezér, a Gyilkos, a „Béke Hotel”-jében menedékre talált szélhámosnő védelmében egy nagy csapat bosszúszomjas útonállót.

Noha a film legfontosabb csáberejét – a kiváló fényképezésen túl – a John WooChow Yun-fat mesterpáros utolsó hazai közös munkája jelenti (az előbbi csupán produceri minőségben szerepel, az utóbbi viszont forgatókönyvíróként is), Woo néhány fehér galambon és egy bravúros gépfegyveres mészárláson túl egyáltalán nem mutatkozik, Chow pedig többnyire csak vígjátéki sármját kamatoztatja a zavaros, screwball-komédiákat idéző cselekményben. Wai rendezése ugyanakkor lenyűgözően ötvözi a Corbucci-westernek látványvilágát (karcos, szépiaszín képsoroktól porfelhős, vérzivataros leszámolásig) a wuxia dinamizmusával, sőt Hu szelleméhez híven a politikai allegória lehetőségét is felkínálja nézőjének, ezúttal a kínai visszacsatolás közeli fenyegetésében élő Hongkongról mintázva békebeli fogadóját.

Extrák: Az előzetes mellett külön érdekesség a nevetséges színvonalú magyar fordítás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10251