KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/október
• Székely Gabriella: Rab vagy, amíg... Napló szerelmeimnek
• Szabó Vilmos: Hit, illúziókkal Egykorszak naplója
• Szilágyi Ákos: Dínomdánom pestis idején Ivan Lapsin és a 30-as évek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Paris vu par...
• Bikácsy Gergely: Hétköznapok és tengerek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az élet számomra mozgás Jegyzetek Max Ophülsről
• Mezei András: A megtest(ület)esült előítélet Az utolsó szó jogán
• Koltai Ágnes: Ifjabb Julien Sorel Malom a pokolban
• Lukácsy Sándor: Történelem a gangon Isten veletek, barátaim
• Koltai Tamás: Füles farka Szamárköhögés
• Schubert Gusztáv: Pesti ámokfutók Zuhanás közben
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Fellini visszatér Moszkva
• Kovács István: Cselekvő szemlélődés Beszélgetés Feliks Falk lengyel filmrendezővel
• Zsugán István: Kitárt raktárajtók Pesaro

• Zalán Vince: A lelkiismeretfurdalás már nem elég A téma
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: A Jávor
• Hegyi Gyula: Doktor Minorka Vidor nagy napja
• Hirsch Tibor: Most és mindörökké
• Nóvé Béla: Bounty
• Szemadám György: Antonieta
• Schreiber László: 48 óra
• Tamás Amaryllis: Cutter útja
• Gáti Péter: Kicsorbult tőr
• Sulykos Ilona: Vissza a jövőbe
• Justyák János: A szenvedély hatalma

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bridget Jones naplója

Reményi József Tamás

 

Mit szólna ehhez a filmhez Bridget Jones, akit Helen Fielding könyveiből megismertünk? Ha éppen csömörletes magányában nézné – természetesen nem moziban, hanem a tévén –, oly napon, midőn az „alkoholegység 14, cigaretta 22, kalória 5424”, elvihogna rajta, ám öntudatosabb napjain morogna, hogy ő azért nem ennyire hülye, mint amilyennek a mozgókép mutatja. Hiába, lektűrben mulatságos lehet egy józan ítéletű, tájékozott nő, vásznon viszont az érzelmi intelligencia (középpontjában a maró öngúny) túláradása is elegendő a burleszk-jelenetek egész sorához. Könyvben szórakoztató a játék Jane Austen Büszkeség és balítéletének gyöngéd világa és a barbár valóság között, filmben viszont elég, ha személyesen megjelenik Colin Firth, és Mark Darcynak hívják.

Pedig egyébként a moziváltozat alkotói – köztük az okos és alkalmazkodó Fielding – sokkal határozottabban építenek Austen eredeti történetére és dramaturgiájára, azaz lényegében a Büszkeség és balítélet paródiáját látjuk. A paródia viszont nem árnyalt személyiségekkel, hanem kifigurázott mintákkal működik, így hát a két férfihős szerepében Hugh Grant és Colin Firth önnön idolját játssza el. Ez azért is termékeny ötlet, mert Bridget Jones – napjaink álmodozó és szerencsétlenkedő leányzója – környezetének valamennyi önáltató, képmutató magatartásformájától és életmintájától elborzadva valóságos férfiakban nem, csak megelevenedő vágyképekben bizakodhat.

Renée Zellweger kedvesen komédiázik, s noha a Betty nővér címszerepéhez hasonlóan itt is túlterheli alakítását az amerikai grimasz-iskola agresszív hatása, elfogadjuk őt a Bridget Jones-hasonmások egyikeként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/08 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3415