KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/szeptember
• N. N.: Körkérdés Film és képzőművészet
• N. N.: Film és képzőművészet
• György Péter: A klasszikus avantgardtól a videóig
• Gerő György: Film
• Kovács András Bálint: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Lajta Gábor: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Peternák Miklós: A vetített pék
• Szemadám György: Hüpnosz avagy a mértéktelenség csábítása
• Lajta Gábor: Francis Bacon és a tértől sebzett test
• Beke László: Film Möbius-szalagra Erdély Miklós munkásságáról
• Antal István: A film és képzőművészt kapcsolatáról Beszélgetés Erdély Miklóssal
• Révész László: Műfény paletta
• Forgács Éva: Kamera és képkeret Beszélgetés operatőrökkel
• N. N.: A film és képzőművészet kapcsolatáról a Filmvilágban

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aura

Nevelős Zoltán

 

A cím nem a főszereplő Ricardo Darín aurájára vonatkozik, mert az itt sem sokkal vonzóbb, mint ami a Fabián Bielinsky rendezővel 2000-ben készített, világsikerű Kilenc királynő című, szélhámosokról szóló produkciójában lengte körül, hanem a film egyik kulcselemére: a központi alak epileptikus rohamaira, amelyek során – ahogy az egyik jelenetben elmondja – elméjében az idősíkok egymásra csúsznak, és különleges összefüggéseket képes meglátni. A rohamok adják az ihletet ennek a Buenos Aires-i állatpreparátornak, hogy a tökéletes bűntény megvalósításán törje a fejét. Végül az ölébe hullik egy már megszervezett rablóakció, amelyben váratlanul ő lesz az, aki a kártyákat osztja. Egy barátja felviszi a több száz kilométerre, az Andok lábainál fekvő, Bariloche hegyvidékre vadászni, ahol a természet ölén hősünket nemcsak csend és nyugalom veszi körül, de egyre több hulla is. A Kilenc királynő nagyvárosi zúgása és nyüzsgése után az Aurában Bielinsky csendben, elnyújtott tempóban bontakoztatja ki nem kevésbé tekervényes cselekményét. Nagy különbség, hogy itt nem kell kapkodnunk a fejünket az újabb és újabb átverések során, bőven van időnk megdermedni a történet minden egyes meglepetéskanyarján. Nem mintha a vidéki kaszinó pénzszállító kocsijának kirablása annyira eredeti krimiötlet lenne, a szemszög az, ami izgalmas: egy ügyetlen, gyáva, de ravasz emberé, aki egy sikertelenségben töltött élet után váratlanul ütőhelyzetbe kerül. Hitchcocki alapállás, amit Bielinsky életundortól átitatott főszereplője, az itt különösen szuggesztív alakítást nyújtó Ricardo Darín által lesz egyénivé: csavaros történetének szellemi vonzerejét felhasználva egy cseppet sem vonzó figurával kényszeríti a nézőt azonosulásra. Ha az Aurából is készül remake – a Kilenc királynő amerikai változatában, a Rossz pénzben a kedves mackó John C. Reilly alakította Darín szerepét –, ez a fogás különösen szembeötlő lesz majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8554