KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/szeptember
• N. N.: Körkérdés Film és képzőművészet
• N. N.: Film és képzőművészet
• György Péter: A klasszikus avantgardtól a videóig
• Gerő György: Film
• Kovács András Bálint: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Lajta Gábor: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Peternák Miklós: A vetített pék
• Szemadám György: Hüpnosz avagy a mértéktelenség csábítása
• Lajta Gábor: Francis Bacon és a tértől sebzett test
• Beke László: Film Möbius-szalagra Erdély Miklós munkásságáról
• Antal István: A film és képzőművészt kapcsolatáról Beszélgetés Erdély Miklóssal
• Révész László: Műfény paletta
• Forgács Éva: Kamera és képkeret Beszélgetés operatőrökkel
• N. N.: A film és képzőművészet kapcsolatáról a Filmvilágban

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csontok útja

Lajta Gábor

 

Komótos bevezetés (a szereplők bemutatása) után szorosra fűzi az eseményláncot a rendező, Doru Nastase, akit népszerű színészek és rutinos forgatókönyvírók segítettek kalandos történelmi históriájának megalkotásában.

A csontok útja az 1848-as román függetlenségi harc ködösen fölvázolt hátterével, egy tipikusan western-karakterű főhősre építve teljesíti a mozi minimumkövetelményét: nem untat. Igaz, a film kissé házilagos kivitelezésűnek hat, az operatőr sokszor kapkodó, a színvilág nem harmonikus, a szereplők jobbára csak arcukat adják. Mindezt csodálatos módon mégis feledteti az az egyszerű fogás, hogy mindenféle „művészies” lélektani, túllírizáló és egyéb kitérők nélkül végigpörgetik a történetet, amely – motívumaiban – jobban emlékeztet A hallgatag emberre, mint egy korfestő történelmi filmre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/08 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7007