KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/augusztus
• Zsugán István: Jelentés egy utóvédharcról Beszélgetés Kovács Andrással
• Bruszt László: Lábbal szavazni Két filmszociográfiáról
• Mész András: 17 – Tizenhét Részletek egy dokumentumfilmből
• Reményi József Tamás: Egy ország sebei Kiküldött munkatársunk beszámolója Tbilisziből
• Székely Gabriella: A vörös kakasok unokái Budapesti beszélgetés Juris Podnieksszel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nehéz fiúk is táncolnak Cannes
• Bikácsy Gergely: Találkozás dühös angolokkal Párizs

• Schubert Gusztáv: Kelet-európai változat Moziklip
• Nagy Zsolt: Az erőszak apoteózisa Őrült (Mad) Max
• Szilágyi Ákos: Ez a világ csak egy ablak paradzsanov filmornamentikája
• Katanjan Vaszilij Vasziljevics: Paradzsanov-legendák
• Szilágyi Ákos: Paradzsanov-legendák
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Pat Garrett és Billy, a Kölyök
• Ardai Zoltán: Krokodil Dundee
• Nagy Zsolt: Asterix és Kleopátra
• Tamás Amaryllis: Egy nő vagy kettő
• Gáti Péter: Víz és szappan
• Schreiber László: Vetélytársnők
• Kabai József: A cápaetető
• Vida János Kvintus: Árulás és megtorlás
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: A videó mint alternatíva Angol estek a Műcsarnokban
KÖNYV
• N. N.: Francia film-panoráma
KRÓNIKA
• N. N.: Jugoszláv filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mindenki megvan

Fekete Tamás

Everybody’s Fine­ – amerikai-olasz, 2009. Rendezte és írta: Kirk Jones. Kép: Henry Braham. Zene: Dario Marianelli és Sir Paul McCartney. Szereplők: Robert De Niro (Frank Goode), Drew Barrymore (Rosie), Kate Beckinsale (Amy), Sam Rockwell (Robert), Katherine Moennig (Jilly). Gyártó: Miramax. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 100 perc.

 

A tisztességes kétkezi munkában és méltósággal viselt özvegységben megöregedett Frank öregkorára kénytelen szembesülni azzal, hogy családtagjai számára már csak egy kötelezően és sűrű bocsánatkérések közepette lemondandó program maradt. Ha ők nem jönnek hozzá, kénytelen ő felkeresni őket, így a „négy gyerek-négy város-négy utazás” alapon szerveződő, hosszúra nyúlt kiruccanás kézenfekvő lehetőséget kínál nem csupán neki, hanem az egyszeri néző számára is, hogy számot vessen életével, kihagyott és elhibázott lehetőségeivel, valamint eddigi életével.

A Mindenki megvan alapjául a giccshatáron ide-oda lavírozó Giuseppe Tornatore azonos című, 1990-es filmje szolgál, amelyben Marcello Mastroianni alakította a magára maradt öregurat. Míg Tornatore keserű drámája szürreális betéteivel, álomképeivel, keserédes nosztalgiájával, valamint nyíltan és büszkén vállalt utalásaival Fellini örökségét folytatta (mindenekelőtt az Amarcord párás szemű nosztalgiáját), addig az angol Kirk Jones első filmjéhez, az általa írt és rendezett Lottózsonglőrökhöz képest finoman hangolt, és szándékoltan derűs melankóliával kezelt családegyesítő road movie-t faragott az eredeti műből. A remake-ben azonban nem csupán a hangvétel, hanem a karakterek is jelentős változáson mentek keresztül: a hazugságokba és látszatvilágba menekült gyerekeknél és a be nem váltott ígéreteknél lényegesebb az egymásra találás öröme és a biztos anyagi jólét. A legszembetűnőbb különbség azonban a szeretethiány és kétségbeesés miatt végül öngyilkosságba menekült, jelen nem lévő testvér figurájában érhető tetten; az ezúttal egyértelműen tehetséges művész halála alól nem csupán ő, de szinte az egész család felmentést kap. A film végén a sírnál elmormolt „Mindenki jól van.” pedig egész más környezetben, egész más előjellel kerül kimondásra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10107