KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kölcsönkért gyufa

Gáti Péter

 

Közismert az a régi történet, hogy valaki lemegy a trafikba egy doboz gyufáért, és két hét múlva messzeföldről ad hírt magáról. Vígjátéki alaphelyzet kétségtelenül. Némileg hasonló szituációval indul a most látható – Maiju Lassila magyarul is olvasható, hasonló című regénye alapján készült – szovjet-finn koprodukciós film is. Egy vidéki tanyán az asszony gyufáért a szomszédba küldi álmatag és lustálkodó urát. Ez a komissió végeláthatatlan kalandok apropója lesz. Hősünk falubeli komájával együtt – kissé bepálinkázva – a közeli városban köt ki. Tévedések és félreértések sorozata követi egymást: otthon előbb azt hiszik róluk, hogy kivándoroltak, majd, hogy vízbe fúltak. Közben az „özvegyen” maradt feleség, aki nem Pénelopé természetű, új gazda után néz. Végül, a vígjáték szabályai szerint minden megoldódik, és gyufa is kerül a tűzgyújtáshoz.

A történet gyorsvonati sebességgel halad a már jóelőre kijelölt vágányokon. Minden epizód, csetlés-botlás kalamajkát okoz, s talán még végignevetni sincs időnk egy-egy részletet. Sajnos, e gegek és a poénok is igen ismertek: mintha a Stan és Pan mozik, vagy az amerikai burleszkfilmek ikertestvérét látnánk. Visszaköszönnek az ötletek, gyakran az ebben a műfajban szokásos és kötelező habostorta-csaták színvonalán.

A népmesei ihletésű történet néhol felbukkanó fanyar humora egy jó film elszalasztott lehetőségét jelzi. A vidékies bumfordiságukban remekül ábrázolható alakokra, a helyzetkomikum forrásául kínálkozó szituációkra bizton támaszkodhatott volna a rendező. Talán a túlságosan is „nemzetközi” poénok, fordulatok teszik, hogy bárhol eladható, de mégis jellegtelen, rutinízű film ez a szovjet–finn „tévedések vígjátéka”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7314