KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Patakfia és a Nap

Kapecz Zsuzsa

Mesekönyvből mesélni kétféleképpen lehet: pontos szöveghűséggel vagy ide-oda kalandozva. Martin Tapak a második módot választotta, amikor kibővítette a Grimm-fivérek egyik nevezetes történetét, Az ördög három arany hajszálát más Grimm-mesék, főként A kristálygolyó részeivel. Filmje nem több, mint e mesék történéseinek többé-kevésbé eredeti kombinációban való rekonstruálása. Ez nem feltétlenül baj, de bizonyos kívánalmaknak ez esetben is eleget kell tenni, még a mesében is. Ha a kamera elé vitt tájak érdektelenek, legalább a díszletek vonzzák a szemet. Ha a díszletek sem, legalább a jelmezek vagy a tárgyi környezet. Ha a képek unalmasak, legalább a színészek legyenek szuggesztívek. A rettenetes király legalább rettenetes legyen. Az udvari bolond legalább mulattató. A varázsló legalább titokzatos, ha nem is merlini. A hercegkisasszony legalább elviselhető, ha nem is szép. Valami legalább legyen, sóhajt a néző. Mi lenne, ha Patakfia mégsem hozná el a Nap hajszálait? De akinek szárnyal a fantáziája, az otthon is maradhat és ábrándozhat bámulatos mesefilmekről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6462