KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bennfentes

Mátyás Péter

 

Egy nagy dohánygyár elbocsátott tudományos vezetője (Russel Crowe) bizonyítékokkal rendelkezik, hogy a cigarettába olyan rákkeltő anyagokat kevernek, melyek kábítószerként hatnak a fogyasztókra. A tudóst kétségbe ejti ez a nikotinfüggőséget okozó manipuláció. A nagy kihívást mégis az jelenti, amikor találkozik a népszerű producerrel (Al Pacino), aki felajánlja neki a televízió nyilvánosságának erejét. Végül is elvállalja a riportot, kitéve magát és családját egykori főnökei gátlástalan és elvtelen támadásainak.

A film két részre osztható. Az első középpontjában a tudós lelkiismereti konfliktusa áll: a választás a két lehetséges út, a hallgatás biztonsága vagy a nyilatkozat beláthatatlan következményei között. Az igazság kimondásának súlyos ára van, megrágalmazzák és megfenyegetik őt, később felesége is elhagyja. A második részben Al Pacino erőteljes játéka kerül reflektorfénybe, aki modern keresztes lovagként kiharcolja, hogy a felvett riportot a külső nyomás ellenére is sugározzák. A váltás, a súlypont áthelyezése az egyik szereplőről a másikra rossz megoldásnak bizonyul. Az első rész drámájából, a magára maradó ember heroikus küzdelméből származó érzelmi telítettség kioltódik. A figura háttérbe szorul, olykor percekre eltűnik, hogy átadja helyét a szólásszabadság és az újságírói etika mellett protestáló producernek. A televíziós stúdiók megszokott patentjei, a baljóslatú cselszövések viszont nem pótolhatják az elveszített drámai feszültséget.

A bennfentest több kategóriában is Oscar-díjra jelölték. Természetesen a középszerűségnek is megvan a maga integritása. Az igazi művészet azonban más, eredetiség és újszerűség, meglepetés és felfedezés; mindaz, amit száműztek ebből a filmből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2910