KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Betörés

Géczi Zoltán

Breaking In – amerikai, 2018. Rendezte: James McTeigue. Szereplők: Gabrielle Union, Billy Burke, Richard Cabral. Forgalmazó: Bontonfilm. 100 perc.

 

A Wachowski-testvérek pártfogoltja sosem tudta felverekedni magát Hollywood élvonalába; bár a Mátrix rendezői nem csekély támogatást nyújtottak számára, James McTeigue megmaradt bármely feladatra bevethető, megbízható iparosnak, örök second unit direktornak, akire zsánertől függetlenül lehet B-kategóriás produkciókat bízni. Legújabb filmje a home invasion műfaj ezeregyedik interpretációja, szigorúan a zsáner közhelyei mentén haladva, ám – minő nóvum! – fekete célközönségre optimalizálva. A Betörés minden ízében stúdióproduktum, a kortárs hollywoodi filmipar tanulmányértékű terméke: olcsó kivitelezhetősége mellett jó megtérülési rátával kecsegtető darab, amely ugyan nem vált igazi sleeper hitté, de hatmilliós költségvetéséhez képest roppant impozáns, 46 milliós észak-amerikai bevételt ért el.

Adott egy értelmetlenül nagy high-tech ház, néhány nem túlzottan éles elméjű betörő, egy sokmilliós szajré, egy szeretteit rendíthetetlen anyatigrisként védelmező főhősnő, néhány statiszta (mennél kevesebb, annál jobb a költségvetésnek), és egy említésre sem érdemes forgatókönyv. Ezen alapanyagokból élményszerű mozit forgatni rendezőzsenit kíván, s miután James McTeigue aligha nevezhető annak, csupán egy fast food-kategóriás thrillerre futotta, amelyből kimaradtak a valódi karakterek, a lélektani dinamika, a suspense, a szellemes dramaturgiai megoldások, de még az erőszak ábrázolása is bátortalanul családbaráttá szelídült. A végeredmény a kortárs exploitation-filmekhez hasonlóan hervasztó módon nélkülözi az eredetiséget, a nyersességet, a merészséget, a szívet és a lelket, mindazon elemek összességét, amely az 1960-as években, amikor a szerzői szemléletet semmiféle produceri beavatkozás nem hajtotta uralma alá, máig hivatkozott klasszikusokkal gazdagította az amerikai film mítoszát. Mindemellett méltánytalanság volna elhallgatni, hogy a női főszereplők (Gabrielle Union, Ajiona Alexus) nyilvánvalóan képesek lettek volna meghaladni a kijelölt szakmai szintet, ha a színésznők kvalitásaihoz igazodik a film, a nézőknek mégis inkább azt ajánlanám, hogy ha ilyesféle mozira vágynak, porolják le David Fincher szörnyen alulértékelt Pánikszobáját, mint a zsáner egyik méltatlanul elfeledett remekét.

Extrák: Audiokommentár a rendezővel és a forgatókönyvíróval, alternatív nyitójelenet, kimaradt jelenetek, négy werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13874