KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kőbunkó

Barotányi Zoltán

Alkimisták, druidák, beavatott misztikusok, függetlenített KISZ-titkárok és egyéb sámánok hiába keresték a „tökéletes ember” titkát – s ím, most váratlanul mégis eljött közénk! Ha már a homunculus (à la Saint-Germain gróf) nem sikerült, hát jöjjön a paleo-mirelitáru, a lejárt szavatosságú neandervölgyi húskonzerv – a csiszolt modorú bunkók korában sztár lehet a prehisztorikus nyersgyémánt. Les Mayfield filmjében, a beszédes című Kőbunkóban megtörténik a Trója megleléséhez mérhető csoda – az öregdiák Dave kiássa Linket, a hibernált Übermenschet. Ez a példány korántsem hasonlít a közelmúltban Tirolban fellelt sorstársára (amaz állítólag hózentrágert visel, s a jégen keresztül szemlélve is ]ól látszik, hogy anno a torkára fagyott a jódli) – eleven erő, pleisztocén energia tombol a felolvadt emberelődben. A rendező a reszurrekció után rútul cserbenhagyja a kamaszkorú lelencet – Linkre még Twist Olivérénél is sanyarúbb sors vár: a film további részét iszonyú unalomban kell leélnie. Malackodhat a reggelinél (apróbb derültség), fitogtathatja állítólagos tánctudását (felejthető), pereghetnek a szellemesnek vélt kamaszdumák (ahogy Móricka elképzeli): a lassan vénülő örökgyermeket mégis elfogja a nosztalgia, a régi szép idők után.

Megkapja itt a magáét a megcélzott tiniközönség is: egy kis „California über Alles” életérzés, egy kis neoprimitív önkifejezés, s a legvégén jóízű hempergés a sáros-mocskos vízben. Na ja, hát hogy hasson az előember példája: felszabadulnak az ősi ösztönök. Retour à la nature. Vissza a majomhoz. Vagy inkább a malachoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/05 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1268