KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Koltai Ágnes

Élt 39 évet

Létay Vera

A szerkesztőségi hosszúkás munkaasztal egyik sarkán az üvegkancsóban, amelyből máskor a forralóba öntjük a teavizet, egzotikus virágcsokor: fehér kálók, halovány rózsák, opál íriszek. Az asztal másik felén a szokásos rendetlenség, kéziratmásolatok, feltépett borítékok, fotók, meghívók, külföldi filmlapok.

Mindig föl kellett állni, ha Ági ki akart menni ügyeket intézni, vetítést szervezni, telefonálni, 45 kilós kis alakja sem fért el a szék mögött.

Most a másik szobában kucorgunk kábán, feldúlva, döbbenten. Mi idekint vagyunk, a virágcsokor magában odabent.

Aztán telnek a napok, be-bemerészkedünk egy kéziratért, egy fotóért; lexikonért, dossziéért. Teát nem iszunk, a virágcsokor lassan megroskad, szirmok sodródnak a papírfecnikre, a rendetlenség centiről centire kúszik arrafelé, visszafoglalva az ünnepélyes ürességet. Hét végére eltűnik a virág, az üvegkancsóba megint teavizet töltünk, a Sight and Sound, a Cahiers du Cinéma, a Positif-halom eléri az asztal túlsó szélét.

De Ági helye mindig üres marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/05 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1134