KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/június
• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ember Robert Bresson portréjához
• N. N.: Robert Bresson filmjei
• Székely Gabriella: Verebek és emberek A moszkvai moziműsorból
• Margócsy István: Az Olvadás filmjei A negyvenegyedik és többiek
• Reményi József Tamás: A lelkiismeret receptje Gondviselés
• Koltai Tamás: Sorsdrámával a falon át Beszélgetés Maár Gyulával
• Michałek Bolesław: „Csak itthon tudok filmet csinálni” Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Molnár Gál Péter: Szociológiai musical Tánckar
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Otthonkeresők Sanremo
• Kovács András Bálint: A kívülállás dühe Pécsi Amatőrfilmszemle
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A kicsi kocsi legújabb kalandjai
• Hirsch Tibor: Hubertusz vadászat
• Tamás Amaryllis: Álomszerelem
• Faragó Zsuzsa: 90 nap
• Nagy Zsolt: A cápa 2.
• Nagy Zsolt: Biztos halál
TELEVÍZÓ
• György Péter: Egy film Kassákról, de nem őérte
• Kassák Lajos: Gró Lajos portréjához
• Keserű Katalin: Nature morte és pfz
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Amerikai ballada
POSTA
• Pálos Miklós: Addig is... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Addig is... Szerkesztői válasz

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jack, a villám

Sneé Péter

Paul Hogan, a mű címszereplője és írója félt, hogy kiuzsorázott ausztrál akcentusa nem érvényesül majd kellőképpen a helybéli kollégák szózivatarában, ezért néma társat kerített maga mellé. Jóllehet Ben (Cuba Gooding Jr.) testbeszéde, illetve grimaszai felettébb kifejezőek, egy westernt végigmutogatni, sőt, uram bocsá’ végiginzertezni szerencsétlen ötlet. Ismerjük a verbalitás jelentőségét: más volna a világ és a mozi nélküle. (Még a Kopársziget csöndje is zajunktól beszédes.)

Egy kis csapat értelmiségi, a posztmodern generáció kedvelt társasjátékából nehéz kasszasikert csinálni. Hogy mi a nyelvi kapcsolatteremtés szerepe, és hogy szó nélkül el lehet-e a film, nem oly kalandos téma, amit egy New York-i társalgási vígjáték szófordulataival kellene enyhíteni. Hiába veszi elő a klasszikus toposzokat leltár szerint rendre, figurái anakronisztikussá válnak, a világuk meg hihetetlenné.

Jack, a villámkezű, sokat olvas és fecseg. A sajtón mérgelődik, félti a reputációját, és a legkevésbé sem hasonlít ama kemény férfiakra, akik állítólag a Nyugatot birtokba vették. Antikős tehát, orcánkra ütött. Története pedig egy kifakult nevelődési-, vagy kópéregényre emlékeztet inkább, mintsem a jó mozira. Minek nézzük akkor, magunkat csodáljuk benne?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=780