KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/június
• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ember Robert Bresson portréjához
• N. N.: Robert Bresson filmjei
• Székely Gabriella: Verebek és emberek A moszkvai moziműsorból
• Margócsy István: Az Olvadás filmjei A negyvenegyedik és többiek
• Reményi József Tamás: A lelkiismeret receptje Gondviselés
• Koltai Tamás: Sorsdrámával a falon át Beszélgetés Maár Gyulával
• Michałek Bolesław: „Csak itthon tudok filmet csinálni” Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Molnár Gál Péter: Szociológiai musical Tánckar
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Otthonkeresők Sanremo
• Kovács András Bálint: A kívülállás dühe Pécsi Amatőrfilmszemle
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A kicsi kocsi legújabb kalandjai
• Hirsch Tibor: Hubertusz vadászat
• Tamás Amaryllis: Álomszerelem
• Faragó Zsuzsa: 90 nap
• Nagy Zsolt: A cápa 2.
• Nagy Zsolt: Biztos halál
TELEVÍZÓ
• György Péter: Egy film Kassákról, de nem őérte
• Kassák Lajos: Gró Lajos portréjához
• Keserű Katalin: Nature morte és pfz
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Amerikai ballada
POSTA
• Pálos Miklós: Addig is... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Addig is... Szerkesztői válasz

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A buharai festő

Zsenits Györgyi

 

Az igazhitűek közül csak nagyon keveseknek adatik meg az a látomás, amely a buharai festőnek kiskorában megadatott: egy álomváros légies káp-rázata. Evvel a rendkívüli előjellel indul el rögös útjára Mani, a csodalátó, s később csodákat alkotó kisfiú. A többször is előbukkanó, majd sejtelmesen szertefoszló fantomkép Csontváry Taorminájára emlékeztet. Kétségtelen, hogy Tolomus Okejev képzőművészeti ihletettséggel dolgozza fel az évszázadokkal ezelőtt élt névtelen buharai mester legendáját. Fény és árnyék, vízió és valóság finom szövedékéből lép elénk az elrabolt üzbég szépség, akit erőszakkal tettek anyává; a kézművesmester apa, aki olthatatlan szerelemre gyullad rabnője iránt (eléggé perverz érzelemmel, hiszen nyakbilincsben őrizgeti vásárolt feleségét). Ebből a frigyből születik meg Mani, a csodagyerek. Maninak kamaszfejjel kell megélnie nagy tragédiáját: irigyei megnyomorítják jobb kezét.

Sajnos, tünékeny a képi varázs, amely néha percekre megérinti a nézőt. Némi habozás után a rendező történelmi kalandfilmet kerekít a színpompásan illusztrált egzotikus alapanyagból. Ám a dramaturgiai hiányosságok miatt még ilyen minőségben sem lehet maradéktalanul élvezni a filmet. Szépséges képei gyakran egy turisztikai prospektus állóképeivé merevednek.

Buhara ódon városközpontjában csaknem ugyanúgy folyik tovább az élet, mint öthat évszázaddal ezelőtt. Mani festményei és építészeti remekei egy valóságos álomváros részei lettek. Hogy többen indulnának el megtekinteni a film láttán, az mindenesetre bizonyos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4939