KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hat gézengúz

Matkócsik András

A hat kis gézengúzt kiskorú bűnözőknek is nevezhetnénk, mert az anyátlan-apátlan árvák – kicsit idősebb nővérük védőszárnyai alatt – parkoló autókat fosztogatnak, csupaszítanak le egészen a karosszériáig. Ám nem ők az elvetemültek, hanem a gonosz seriff, aki az alkatrészek orgazdájaként szemet huny a dolgok fölött.

Már az eddig leírtak is megérdemelnének némi társadalomvizsgálatot, a rendező azonban épp ellenkezőleg, mindezt nagyon mulatságos alapszituációnak találja. A filmbeli korakamasz fiúk nagy szakértelemre tesznek szert az autóleszerelés terén, amit a későbbiekben, jó útra térésükkor kamatoztatnak. Egyik áldozatuk, Brewster, az autóversenyző – a country-sztár, Kenny Rogers alakítja – aki épp most készül visszaszerezni régi babérjait, rajtaüt a bandán, de aztán elárasztják az apai érzések, és nem engedi árvaházba dugni a fiukat, mert ott lehet, hogy még iskolába is kéne járniuk. A továbbiakban autóversenynek, enyhe erotikának, bunyónak, kamaszlány-lelkizésnek vagyunk szemtanúi, kellenes country zene kíséretében. Brewstert, aki férfias és jószívű, minden útmenti bisztróban várja egy kiszolgálólány, de mivel a kis árváknak szeretetre is szükségük van, felhagy léha életmódjával, a fiúk segítségével megnyer egy fontos autóversenyt, feleségül veszi régi hű szerelmét, házat vesznek, ahol mint egy nagy család, boldogan élnek, míg meg nem halnak. A film végén mindenki boldog, kivéve a seriffet, mint hoppon maradt orgazdát.

A rendezés elég laza, akárcsak az operatőri munka és a bizonytalan vágás. A film műfaját nehéz meghatározni. Talán rá lehetne húzni az „ifjúsági film” zubbonyt, de ennek némileg ellentmondanak az erotikusabb jelenetek, és az,

hogy alapvetően kedvet csinál az iskolakerüléshez és az autófosztogatáshoz. Mondjuk inkább úgy: egy film, amelynek a nyári szabadtéri bemutatás jobban növelte volna a fogyaszthatóságát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6255