KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az első lovashadsereg

Gáti Péter

 

Szemjon Mihajlovics Bugyonnij már életében legendás alakja a főszereplője ennek a monumentális történelmi filmtablónak. Az az ember, aki a cári hadsereg tisztjéből lett a vörös lovasalakulatok megszervezője, az Első Lovashadsereg parancsnoka, és akinek óriási szerepe volt mind a fehérgárdisták, mind a lengyel intervenciós seregek felett aratott győzelemben. A nagylélegzetű történelmi filmalkotások hagyományos modorát és művészi eszközeit felhasználó mű a polgárháború éveiben játszódik, a Gyenyikin vezette, túlerőben levő fehérek elleni döntő ütközettel, és az azt megelőző nap krónikájával a középpontban. Lassú, méltóságteljes stílusban megkomponált körképet láthatunk Bugyonnij seregének egy napjáról, egy-egy epizódot, melyek segítségével a rendező megpróbálja megszüntetni a három lépés távolságot választott hősei és a mai néző között. Tanulságos ebből a szempontból Bugyonnij filmbeli alakját szemügyre venni. A rendező elképzelése szerint a parancsnok személyének jelentőségét nem legendakeltő tulajdonságainak kiemelésével, tehát például harci bátorsága illusztrálásával lehet hitelessé tenni, ezért elsősorban Bugyonnij szavaira, gesztusaira, rokonszenves emberi megnyilvánulásaira koncentrál a film. A mozaikokból álló életképek válnak hangsúlyossá, és a mellékszereplők volnának hivatottak életre kelteni a Történelmet. A figurák azonban – és ez alól Bugyonnij alakja sem kivétel – súlyos teherként viselik az utókortól a hősöknek kijáró áhítatos tiszteletet. A film szereplői hétköznapinak szánt megnyilvánulásaikban is sajnos megmaradnak hérosz-szobroknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5681