KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nemzet aranya

Köves Gábor

 

Kezdjük, mindjárt némi magyarázkodással. Merthogy itt mindjárt egy minden tekintetben szokványos blődség méltatása következik. Egy innen-onnan összelopkodott, szabvány matiné-mozié, ami épphogy csak megfelel az unaloműzés minimál-programjának De mégiscsak megfelel, és ez a fő, no meg az, hogy ha már abban a kétes szerencsében részesültünk, hogy másfél órát az életünkből  Nicolas Cage akcióhős-polihisztor-kincsvadász társaságában kell eltöltenünk, aki a Templomos Lovagok kincse után nyomoz egy Chase Abigail (!) névre hallgató akadémikus-szépségkirálynő társaságában, legalább nem egy eszét-vesztett kliprendező ámokfutását kell végigszenvednünk. Ha úgy tetszik, olyan öregfiúsan, inkább derűs, mint komolytalan természetességgel oldódnak meg filmünkben a talányok, megnyugtató, hogy senki sem akarja hirtelen feltalálni a spanyolviaszt, ami nagyon is helyénvaló, hisz a megbízás nem is erre, hanem másfél órányi, sötétben eltöltött vidámparki attrakcióra szólt. Kutyából persze nem lesz szalonna, s azok a megveszekedett cinikusok, akik már tinédzserként is kikérték maguknak a spielbergi maszlagot, s sértetten vonultak ki a gyerekszobából, amikor a Goonies kincskereső gyerekcsordája rátalált a mesés kincseket rejtő kalózhajóra, bizonyára nehezen fogják elviselni Hollywood e legújabb invencióját, mely a Templomos Lovagok kincsének legendáját az Alapító Atyák titkos szövetségével köti össze, s nem rest az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot is gyanúba keverni.  Ez a film természetesen azoknak készült, akik nem tartják halálos bűnnek, ha a történelemkönyvek vastagon szedett tényanyagába itt-ott belecsúszik néha némi kalandor-ponyva. Dan Brown bestsellereinek népszerűségét nézve, úgy tűnik, ők, jobban mondva mi vagyunk többségben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4818