KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A velencei kurtizán

Tamás Amaryllis

 

A 16. századi úszó bordély, Velence látványa és Veronica Franco, a kurtizánkirálynő érzékisége a vágybirodalom példázatgyűjteményét adja az erre kiéhezetteknek. Az evilági örömökről, az érzelmek univerzumában zavarodottan tévelygő balgákról. Pestisjárvány, inkvizíció zengő tumultusában hömpölyög a megunhatatlan csevegés arról, hogy a szerelem boldog állapot-e vagy boldogtalan, hogy mindannyiónkban van valamennyi mindenkiféléből. Kielégítetlen nőből és szent kokottból, trubadúrból és szadista kukkolóból. S hogy a nőnek tettestársa vagyon, az ki neveztetik férfinak. Hogy oda-vissza, tér- és időkorlátokat átröpülve csak a konvenciók, a formák, a járulékos elemek változtak, az alapvető dolgok, a szenvedély, az intellektus és a képzelet alapjai változatlanok maradtak. Hagyományok, előítéletek és ideálok, vallásos hitek, erkölcsi rendszerek és illemkódexek csak különböző formákba öntik az emberi ösztönök, szenvedélyek és vágyak változatlan, kezelhetetlen alapanyagát. Az emberi viselkedés kívülről törvény és szokás, belülről kierőszakolt kompromisszum a nyers ösztön és az elérhetetlen ideál között. Fura keveréke az ellentmondásoknak, a szenvedélytől való rettegésnek és a szenvedély romantikus imádatának. A szerelmet, a lélek irigylésre méltó állapotát – egyetlen életen belül is – felválthatja a szenvedély a szenvedélyért kultusza.

E film nem akar más lenni, mint ami: mese. Kultúrtörténeti adalékokkal is műveli a nézőt, mégpedig roppant élvezetes módon. Filozófiája életimádó. A független, eszményi emberről regél, aki szellemi párviadalban – költőként -, és ágybéli csatározások terepén – szűzies cédaként – valamennyi lényeges erényt gyakorolja: emberszeretet, intelligenciát, bátorságot, nagylelkűséget, érdeknélküliséget.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4471