KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry és Sally

Tamás Amaryllis

 

Szívről és lélekről beszél a film Bemard Slade-i – nem túl veszélyes – mélységekkel és magasságokkal. Férfi és nő ádáz trónviszályát firtatja szakadatlan. A romantikus vígjáték arra próbál választ adni, hogyan válik egy hóbortosbolond „női” fogadalom az emberi, szerelmi állhatatosság „férfi” próbájává. Harry, a vérforralóan rámenős stílusú politikai tanácsadó a csábítás fantáziátlan trükkjeitől kacs-karingós utat kénytelen bejárni, hogy rátaláljon a meghódíthatatlan Sally (újságíró) egyéniségének titkos rugóira. A fellengzősen nagyképű „sose szexeltél még egy jót, az a te bajod” – kijelentéstől a bátortalan „sírd ki magad, úgyse ez a kedvenc ingem”-en át az egyszerű „szükségem van rád, veled szeretném eltölteni az életem hátralevő részét” megszenvedett kimondásáig. Miközben telik-múlik az idő rövid története, Harry vélhetőleg már nem az ínyes-mester szeretkezési kézikönyvéhez gyűjti az apró titkokat. Mire elérkezik a boldog vég, eszeveszettül kívánja Sally hajdan kifigurázott vágyálmát: hogy a tartós szerelemnek egyik alappillére a mély barátság legyen – férfi és nő között. S révbeérve felvérteződik ama óvodáskori bölcsességgel, hogy „a Nő az ember barátja...”. Lehet..., – ha a Nő is úgy akarja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4101