KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marston professzor és a két Wonder Woman

Kránicz Bence

Professor Marston and the Wonder Women – amerikai, 2017. Rendezte: Angela Robinson. Szereplők: Luke Evans, Rebecca Hall, Bella Heathcote. Forgalmazó: Sony. 104 perc.

A szuperhősfilmek csúcson lévő népszerűsége egyelőre nem hozta magával az alkotók élettörténetének filmes feldolgozásait, pedig egyik-másik képregényalkotóról azért többet is lehet tudni annál, hogy a szobájában ült és dolgozgatott. Eddig inkább az underground comics fontos alakjai kaptak saját filmet: Robert Crumbról Terry Zwigoff forgatott, Harvey Pekart pedig Paul Giamatti alakította átszellemülten a Sikersztoriban. A szuperhősképregények szerzőinek tipikus életpályáját Michael Chabon mutatta be The Amazing Adventures of Kavalier & Clay című nagyregényében, viszont a Wonder Woman szerzőjét, William Moulton Marstont ő sem keverte bele komoly képregénytörténeti ismeretanyagot közlő, de alapvetően fikciós munkájába.

Ennek az oka talán az lehet, hogy Marstont nem is lehet egy napon említeni Jerry Siegellel, Bob Kane-nel vagy Stan Lee-vel, mert teljesen máshogy közelítette meg a szuperhősös műfajt, mint Superman, Batman vagy Pókember kiagyalói. Marston fiataloknak szóló oktatási segédeszközként látta a képregényeket: egyetlen saját karaktere, Wonder Woman (régebbi magyar fordítás szerint a Csodanő) kalandjaiban a női szerepekről elmélkedett, elgondolása pedig a negyvenes években rendkívül progresszívnek, egyesek szemében botrányosnak számított. A pszichológusi kandidátust szerzett Marston szerint az emberi boldogság kulcsa a szeretett személynek való alárendelődés, ezt pedig leggyakrabban a nők élik át. Ahhoz, hogy az alávetettséget vonzóvá tegye, Marston meg akarta mutatni, hogy az nem jár szükségszerűen együtt a teljes önfeladással – ellenkezőleg, más viszonyaiban bármelyik nő lehet erős és független. A Wonder Woman korai számaiban a hősnő gyakran kerül csapdahelyzetbe, de hiába kötözik meg, végül úrnője lesz a helyzetnek.

Négy évvel a karakter feltűnése után Marstont raportra hívta egy gyerekjogi szervezet, amelynek hatalmában állt cenzúrázni a képregényeket. Ez a kellemetlen beszélgetés adja a tavaly készült életrajzi film keretét, a történet pedig elsősorban a professzor bonyolult magánéletéről: feleségével és szeretőjével közösen kialakított családjáról szól. A leszbikus kapcsolatok bemutatása iránt elkötelezett rendező, Angela Robinson (D.E.B.S. – Kémcsajok, The L World) formailag teljesen konvencionális, könnyen fogyasztható, élére vasalt életrajzi filmet készített, amelynek szereplői a legmegosztóbb témákról – kötözős szexről, életvitelszerű szerelmi háromszögről – is jólnevelten társalognak. Sajnos Robinsonból nemcsak a melodrámai érzékenység hiányzik, hanem általában az érzelmes vagy érzéki jelenetek intenzív megmutatásának képessége. Eközben kortársi reflexió sem érkezik arra a tényre, hogy Marston tételei ugyan a korban előremutatóak voltak, ma a jóindulatú szexizmus és a tudományos megalapozatlanság vádja egyszerre kezdi ki őket. Az életrajz azonban bőven van olyan érdekes, hogy indokolttá tegye a film elkészítését. Szinte az az érzésünk, nem is Marston volt a legizgalmasabb figura ebben a képletben – a férfi halála után két özvegye 38 éven át élt együtt, és nevelgették a Wonder Woman atyjától született gyerekeiket.

Extrák: Werkfilm, kisfilm Wonder Womanről.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13662