KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bástyasétány hetvennégy

Czirják Pál

1974. Rendezte: Gazdag Gyula. Szereplők: Ewald Schorm, Iglódi István, Monori Lili, Koltai Róbert, Pogány Judit. 73 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Gazdag Gyula 1974-es Bástyasétánya zenésfilmbe oltott rendszerkritika, a korszak „operettvalóságának” fanyar gúnyrajza. Értették az üzenetet az illetékes elvtársak is, így a munka néhány évre dobozba került. Nem ez volt persze az egyetlen film a rendező pályáján, amelyet elkészülte után nem engedtek bemutatni. Gazdag a maga kilenc betiltott alkotásával alighanem kitüntetett helyen szerepelne egy, a hazai filmcenzúra történetét feldolgozó monográfiában.

Pedig a Bástyasétány keserédes iróniája, groteszk szimbolikája mai szemmel nézve akár ártatlannak is tűnhet. Főleg a rendező dokumentum-darabjai mellett, mint amilyen például az Ember Judittal közösen forgatott, szintén betiltott A határozat (1972), amely nagyon is nyersen leplezte le a Kádár-korszak alapvető antidemokratikusságát. Mindazonáltal félrevezető lenne az utóbb említett film direkt politikumát a Bástyasétányon számonkérni. Hiszen e kifordított termelési operettel Gazdag egészen más módszert választott. A történetet végletesen lecsupaszította, absztrakt vázzá alakította; ezzel egyidejűleg azt a folytonos küzdelmet avatta vezérmotívummá, amely a cselekménybe beemelt mesélők és a bábokként mozgatott, de időről időre fellázadó szereplők között zajlik. Így válik a film a paternalizmus allegóriájává, miközben a kibontakozó vízió szerencsés módon jóval tágabb érvényű, semhogy leragadjon a konkrét politikai közeg didaktikus megidézésénél.

A Bástyasétány hetvennégy ezért lehet jóval több, mint egyszerű cenzúratörténeti dokumentum. Ma is eredeti, hatásos, akárcsak dobozba zárt sorstársai, Bacsó Péter 1969-es filmje, A tanú vagy Jeles András 1983-as Álombrigádja.

Extrák: Rövidfilm (Ragályi Elemér: Szilveszter); Honthy Hanna-összeállítás; kimaradt jelenetek és képgaléria.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10552