KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/április
• Kornis Mihály: A krízis – és a divatja
• Nóvé Béla: Happening helikopter-huzatban
• Reményi József Tamás: Both Benedek emlékműve Hajnali háztetők
• Székely Gabriella: Input – output Csók, anyu
• Lukácsy Sándor: Mit takar el a fügefalevél? Banánhéjkeringő
• Pošová Kateřina: Túl sok a színes csomagolás Beszélgetés Jiří Menzellel
• Koltai Ágnes: Hit, remény, félelem O-bi, O-ba, avagy a civilizáció vége
• Matos Lajos: Vigyázat! Jön a habverő! Gyilkos robotok
• Bikácsy Gergely: Don Quijote győzelme Buñuel Mexikóban
MÉDIA
• György Péter: Reklámkorszak Remlámfilm
• Lajta Gábor: Mona Lisa szereti a banánt Reklám és művészet
• Koltai Ágnes: „Gondolkodjon, érdemes!” A magyar reklámfilmekről
• Szemadám György: A rek-lám-fil-mek fon-to-sak! Reklámfilm
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Silverado
• Vida János Kvintus: Esti eső
• Hegyi Gyula: A tuareg bosszúja
• Baló Júlia: Szerepcsere
• Farkas Ágnes: Éden akció
• Faragó Zsuzsa: Csulandra
• Faragó Zsuzsa: Rám zuhant az éjszaka
• Tamás Amaryllis: Emlékek, emlékek
• Gáti Péter: Bagoly mondja verébnek
• Tamás Amaryllis: Becéző szavak
KÖNYV
• Báron György: Egy szerelem krónikája
KRÓNIKA
• N. N.: Levélváltás az amatőrfilmről

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Balázs Béla filmkritikái – először magyarul

Filmkritikát!

Balázs Béla

 

Miért nincsen Bécsben filmkritika? Miért kulturális esemény egy operett bemutatója, és miért nem törődik az elhivatott ítészek közül senki sem a filmmel? Miért nem érdekel senkit sem a nép művészete?

Bárhogy fintorogjanak is a kényeskedő széplelkek, ma már megmásíthatatlan tény, hogy a film a nép művészete, a nép költészete, hogy benne a nép képzeletvilága ölt testet, hogy a film meghatározó eleme a nép kultúrájának. Hiú dolog azt vitatni, jól van-e ez így vagy sem, hiszen csupán Bécsben 180, azaz egyszáznyolcvan mozi játszik esténként. A mozikban átlagosan 450 ülőhely van és a 180 mozi két-három előadást tart naponta. Ha csak háromnegyed házakkal számolunk, akkor naponta 200 000 ember ül be a moziba. Kérem, számoljanak utána!

A mozi ma az egész világon azt jelenti a városban élőknek, amit valamikor a népdal és a népmese. De kérem a tisztelt olvasót, mondjon le az esztétikai összehasonlításról. Sajnálkozhatunk, de társadalmi ténnyel állunk szembe. A népdalokkal és a népmesékkel a folklór és az elmúlt századokat kutató kultúrtörténet foglalkozik. Mostantól fogva azonban már nem készülhet kultúrtörténeti avagy néplélektani mű anélkül, hogy ne tartalmazna egy kimerítő fejezetet a moziról és a filmről. Aki pedig veszélyt lát ebben, annak legfőbb kötelessége, hogy állandó és módszeres és komoly kritikával segítse a filmet. Mert itt nem irodalmi szalonok legbelsőbb ügyeiről van szó, hanem a népegészségről.

Egyébként is legfőbb ideje, hogy leszámoljunk a filmmel szemben táplált esztétikai előítéletekkel. Egyszerűen nevetséges, hogy azt a kritikust, aki komoly arccal elemzi egy operett-díva művészetét, nem érdeklik a drámai színjátszás legkiválóbb és legelismertebb művészei, ha ők a film birodalmába kirándulnak, pedig nincs egyetlen olyan kitűnő drámai színész sem, aki ne próbálta volna ki művészetét a filmben is; és teszi ezt nemcsak azért, mert busás gázsit kap, hanem azért is, mert minden színész lelke mélyén ott sajog a vágy, hogy művészetét megörökítsék.

A film egy kibontakozóban levő új kultúra alapjaiban új művészete. Mégha az első kísérletek nem voltak is kielégítőek, e művészet kiérdemli legodaadóbb figyelmünket. A szellem megnyilatkozásának ez az eszköze, mely a technikájából eredő korlátlan elterjedés folytán átfogó és mély hatást gyakorol az emberiségre, jelentőségét tekintve minden bizonnyal csak Gutenberg találmányához fogható. Victor Hugo írta valahol, hogy a nyomtatott könyv átvette a középkor székesegyházainak szerepét. A könyv lett a nép szellemének hordozója és a nép szellemét milliónyi kis gondolatra tépte. A könyv erősebb a kőnél: a székesegyház kőkockái könyvek ezreivé változtak. A látható szellem olvasható szellemmé lett, a vizuális kultúra fogalmivá. Hogy e tény mennyire megváltoztatta az emberi társadalom arculatát, erre fölösleges több szót vesztegetni.

Ma azonban egy másik gép munkálkodik azon, hogy a szellem új formájával lepje meg az emberi társadalmat. Az emberiségnek azok a milliói, akik estéről estére nézik ezeket a képeket, ezeket a néma képeket, melyek emberi érzelmeket és gondolatokat közvetítenek, az emberiségnek ezek a milliói új nyelvet tanulnak. A kifejező mozgás most formálódó (nemzetközi) nyelvét. De minden valóban új nyelv mögött új szellem és új érzésvilág húzódik meg, mert a mozdulatoknak ez a nyelve, ha művészet, nem azonos a siketnémák fogalmakat és szavakat helyettesítő gesztikulálásával. Egyre inkább előtűnik az a szellem és az érzéseknek az a világa, mely a fogalmi kultúra évszázadai alatt a szavak mögött szunnyadt. Egy új vizuális kultúra kialakulásának vagyunk szemtanúi.

Egyébként mindezzel csupán azt kívántuk érzékeltetni, hogy talán a film is érdemleges vizsgálódásra késztetheti a fennkölt esztétákat. Csak nem szabad visszarettenni a kezdetek elégtelenségeitől. Bármennyire vitathatók még ma is e művészet eredményei, lehetőségei határtalanok. S talán sok minden függhet a komoly, tárgyszerű és mélyre hatoló kritikától.

Mától fogva e hasábokon ilyen tárgyszerű és módszeres bírálatoknak adunk helyet.

 

Der Tag, 1922. december 1.

Zalán Péter fordítása

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 04. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6690