KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/március
• Grunwalsky Ferenc: Andrej Tarkovszkij
• Kovács András Bálint: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• Szilágyi Ákos: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Báron György: Léhán, komolyan Magyar film, 1986
• N. N.: A MUOSz Filmkritikusi Szakosztályának díjai
• Lukácsy Sándor: Gyász-zsoltár, (félig) gyerekhangon Elysium
• Barna Imre: „Nagy átverések folynak itt” Vakvilágban
• Kósa Ferenc: A Béres-ügy Naplójegyzetek
• Nagy László: Megszületett Híradás egy ígéretes hatású szerről
• N. N.: Az utolsó szó jogán Potréfilm dr. Béres Józsefről
• Bikácsy Gergely: A tájfun szeme Nantes
LÁTTUK MÉG
• Waszlavik László: Magic – Varázslat (A Queen Budapesten)
• Nóvé Béla: Veszélyes őrjárat
• Schubert Gusztáv: Nő a volánnál
• Ardai Zoltán: Sárga Haj és az Arany Erőd
• Nagy Zsolt: Asterix, a gall
• Baló Júlia: Szikét kérek!
• Tamás Amaryllis: Békés ég
• Mannhardt András: A gésa
• Nagy Zsolt: Rock Rióban
• Schreiber László: Hajnalcsillag
• Nóvé Béla: Kakukk a sötét erdőben
TELEVÍZÓ
• Kazovszkij El: Mnouchkine Molière-je avagy a színház és Jákob létrája
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Cary Grant (1904–1986)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Versailles

Parádi Orsolya

Versailles – francia, 2008. Rendezte és írta: Pierre Schöller. Kép: Julien Hirsch. Szereplők: Max Baissette de Malglaive (Enzo), Guillaume Depardieu (Damien), Judith Chemla (Nina), Aure Atika (Nadine), Patrick Descamps (Jean-Jacques). Gyártó: Les Films Pelléas / Canal + . Forgalmazó: Grant Film Kft. Feliratos. 110 perc.

 

Karikás szemű, huszonéves, hajléktalan nő ül a kőkorláton, nézi, ahogy fülig mocskos, éteri szépségű kisfia hasonló korú társaival kergeti a labdát a versailles-i palota festői és elmosódott háttere előtt. Nehéz nagyobb szociális szakadékot elképzelni, mint ami a hajléktalanok máról-holnapra élete és a barokk pompa között tátong, mégis a két világ egymásba ér. A filigrán Nina Párizs utcáit járva egy munkanélküli képzésről szóló újságcikkbe botlik, majd az átmeneti szálláson töltött éjszaka után vetődik a királyi palota környékére Enzóval. A leszálló éj a környező erdőben találja őket, ahol Damien, a bukott angyal-junkie kunyhója lesz szállásuk, lobogó tűzzel, meleg étellel és puritán őszinteséggel. A nő hajnalban lelép, hogy egyedül próbáljon szerencsét, és jobb sorsot kovácsoljon fiának, így az ébredéssel a férfi és a ráhagyott kisfiú közös életet kezd.

Az elsőfilmes rendező, Pierre Schöller meséje a társadalomból kivonult, erdőben élő junkie és az ötéves kisfiú találkozásáról ötpontos szívrepesztő technikával készült. Letisztult és megrázó, anélkül, hogy hatásvadász lenne. Naturalista képi világa, a hol zaklatott, hol pihenő kézi kamera biztosítja a kohéziót az atmoszféra és a cselekmény között, egy másik világ, a hajléktalanság részesévé téve a nézőt. Főhőse, az angyalarcú kisfiú egyszerre idézi Chaplin Kölyökjét és Michael Ende Momóját: magától értetődően fogadja a környező világ történéseit, és pusztán tekintete által generál változást. A felelősségvállalásra, erre a mára annyira háttérbe szorult emberi képességre tanít – súlyos tőrdöfés a mai énközpontú harmincasoknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9860