KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Walt Disney állatbirodalma

Bende Monika

Nem hiszem, hogy egy állatfilm különösebb méltatásra szorulna bárhol a világon. Urbanizálódott életünkben már az óriási termetű mérges pók is osztatlan érdeklődésre számíthat. A lakótelepek kutyagyűlölői, macskairtói is elandalodnak a bájos oroszlánkölykök láttán. Nem is beszélve kutyák-macskák gyámolítóiról, gyermekeinkről. Biztos sikerre számíthat tehát ez az összeállítás is, tán nem egészen méltatlanul. Mert az „ennivaló” állatkölykök mellett gyönyörű példányokat láthatunk az állatkertek depressziós nagyvadjairól, képi bravúrokat, valóságos show-műsorokat egzotikus madarak, rovarok röptéről, rituális táncáról. Ritka életjelenségeket, ritka állatokat természettudományos ismereteinket gyarapítandó. Még akkor is, ha az a bizonyos rozsomák nem falánkságból, hanem a természetben ritkán fellelhető gyilkos hajlamból pusztít maga körül, aztán fákra aggatja áldozatait.

Azért az nyilvánvaló, hogy Walt Disney nem Cousteau kapitány tudományos megszállottságával, nem anyagi áldozatok vállalásával készítette Oscar-díjas filmjeit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7762