KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bob Fosse (1925–1987)

N. N.

 

A Cannes-i nagydíjas Mindhalálig zene koreográfus-rendezője nyolc évvel élte túl önnön filmbeli mását. Fosse a táncos-zenés műfaj újabb (a happyendet kerülő, érdesebb és ironikusabb) korszakának talán legfontosabb képviselője volt. Broadway-táncosként kezdte pályáját a negyvenes évek végén, majd musicalek társszerzőjeként (ugyanakkor zenés filmek színészeként) vált híressé. Első saját filmjét 1969-ben rendezhette meg (Charity, édes), 1972-ben pedig legnagyobb színpadi sikerét, a brechti–Kurt Weill-i ihletésű Kabarét vitte filmre, Liza Minnelli, Joel Grey és Michael York főszereplésével. Az 1974-es Lenny mintegy előtanulmány Fosse legnagyobb szabású filmmusicaljéhez, a Mindhalálig zenéhez. E két, önéletrajzi jellegű filmet az 1983-ban készült Sztár ‘80 egészítette ki trilógiává. A Sztár ‘80 – ez a show-bizniszt bíráló „kegyetlen komédia” maradt Fosse utolsó műve (Magyarországon nem forgalmazták).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5148