KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dolgozó lány

Tamás Amaryllis

 

Mintha egyenesen McCormack 1984-es sikerkönyve – Amit a Harvardon sem tanítanak avagy a józan ész iskolája – szolgált volna forgatókönyvül Mike Nicholsnak. Ugyanaz a súlytalan fecsegés illusztris nevekkel megspékelve, a könyvben Björn Borg, Richard Nixon, Coco Chanel, itt Harrison Ford, Melanie Griffith, Sigourney Weawer neve és személye a fő vonzerő, hogy az üzleti élet konyhafilozófiájának rejtélyibe beavattassunk. Az alaptétel itt is, ott is: minden üzleti szituáció – emberi szituáció.

Adott egy fölényes, kihívó magabiztosságú, arrogáns főnök (Sigourney Weaver), aki túlzott szerénységgel, ámde őszinte jellemmel megáldott titkárnője (Melanie Griffith) ötleteit saját teljesítménye gyanánt prezentálja üzletkötései során. Egy látszólag ártatlan helyzetben kiderül róla, hogy a látványos fellépés és sikerek mögött jóadag hamisság, mesterkéltség rejlik. Hajthatatlan személyisége és a túlzott indulatok szövetségeseiből ellenfélt csinálnak, s hiába a lenyűgöző manőversorozat, a trükkök, – a józan ész, a lényeglátás most nyerőbb a nyílt provokációnál, a ravasz műfogásoknál. A közvetlen, egyenes természet legyőzi a hiút, a kíméletlent. Az orosz származású Mike Nichols nevéhez eddig olyan alkotások fűződtek, mint Albee Nem félünk a farkastól című drámájának megfilmesítése, vagy a méltán világsikert aratott Diploma előtt, A 22-es csapdája.

A Dolgozó lány az eddigi életmű fiaskója. Élmény alig marad utána. Nemes bor csak szerencsés években terem…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4311