KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kate és Leopold

Hungler Tímea

 

Meg Ryan rajongóit nem érheti csalódás. James Mangold rendező új filmjében a „szőke vadóc” témára elkészítette a sokadik variációt: a világsztár most egy piackutatót alakít, aki egy XIX. századi főnemessel esik némi félreértés és a viharos egymásra találás után szerelembe. A romantikus komédiában két világ, két kor találkozik egymással. Ezt is láthattuk már ezerszer, elég csak a Vissza a jövőbe vagy a Csapás a múltból típusú filmekre gondolnunk. Leopold, a lift feltalálója (Hugh Jackman) a múlt századból csöppen az új évezred New Yorkjába egy időalagúton keresztül, mely a Brooklyn-híd felett ível. Éppen időben, hiszen arisztokrata családja a kiházasításán töri a fejét, a felkínált lánykoszorúból viszont egyetlen virágot sem óhajt leszakítani.

A komédia főként az anakronizmusból táplálkozik: Leopoldnak az új világban meg kell barátkoznia az elektronikus berendezésekkel, a kutyasétáltatással, és az emancipált nőkkel, köztük kissé arrogáns szomszédnőjével, Meg Ryannel. Hugh rendkívül tanulékony. Pár, az ezredforduló New Yorkjában eltöltött nap után már magabiztosan kezeli a kenyérpirítót, focimeccset néz a tévében, napszemüveget hord, belbecse viszont háborítatlan marad – szóvirágainak, lovagias, kifinomult stílusának az ambiciózus, munkamániás szőke piackutató egyre nehezebben áll ellen…

A liftet azonban fel kell találni, Leopoldnak mennie kell. Az Új Zrínyiász alaphelyzete a film utolsó harmadában az Egy jenki Arthur király udvarában szituációvá alakul. A piackutató, a szerelemtől megrészegülten, felméri a lehetséges technikai válságnak az emberiségre gyakorolt súlyos gazdasági következményeit, és követi kedvesét a XIX. századba… Legyenek egymáséi. Inkább, mint lépcsőt mászni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2593