KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anakonda

Tamás Amaryllis

 

Belzebub, Béliál, Lucifer „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” a film főszereplője, a tizenhat méteres anaconda, az alvilági gonosz jelképe, bibliai szinonimája. A nagy sárkány, ama régi kígyó, „a ki neveztetik ördögnek és Sátánnak” a Jelenések Könyvében és ábrázoltatik szent borzadállyal a jelenések filmjében.

Az észrevétlen közelítő halál megtestesülése aképp tekeredik itt lakóhajóra, árbocra, áldozatra, ahogy a mondabéli Szesa kígyó a hinduk világoszlopára, a Mandara-hegyre.

Az egzotikusan szép dokumentumfílm-rendezőnő (Jennifer Lopez) stábjával titokzatos indián törzset kutató céllal száll amazonasi hajóra. A hozzájuk kéretlenül csatlakozó Paul Sarone (Jon Voight) Nicholson shiningos mosolyát felülvigyorogva csalja csapdába a stábot. Alantas-kényszeres démoni erő hajtja, hogy szembeszálljon s legyűrje a legendás óriást. Végül az antihősök (kígyó, kígyóvadász) ellenfele a Nő lesz. A törékeny dokumentum-filmrendező akár egy energikus Wagner-látomás (női Siegfried) gyűri le és kerekedik fölébe a sötétség hatalmának.

Felkeltheti-e a szellem étvágyát a mutatós látványsivatag? Gyerek kortársainknak ki vagy mi segít tartalommal megtölteni az ősi legendák zanzásított változatát?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1572