KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mission: Impossible: Utóhatás

Benke Attila

Mission: Impossible – Fallout – amerikai, 2018. Írta és rendezte: Christopher McQuarrie. Kép: Rob Hardy. Szereplők: Tom Cruise (Ethan), Henry Cavill (August), Simon Pegg (Benji), Ving Rhames (Luther), Rebecca Ferguson (Ilsa), Sean Harris (Solomon), Alec Baldwin (Alan), Vanessa Kirby (Fehér Özvegy). Gyártó: Bad Robot Productions, Alibaba Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 147 perc.

 

A filmtörténet szuperügynökei mostanában nem teljesítenek túl jól. A ráncfelvarráson átesett James Bond ismét elfáradt, Jason Bourne visszatérése sem sikerült, Jack Ryanre pedig már nem is emlékszünk. A Mission: Impossible-filmsorozat főhősét, Ethan Huntot viszont makacsul életben tartja a fáradhatatlan Tom Cruise. Immár a széria hatodik epizódjánál járunk, és az Utóhatásban a Titkos nemzetet is jegyző Christopher McQuarrie még több teret engedett az önreflexív humornak.

McQuarrie filmje ugyanis inkább Guy Ritchie Az U.N.C.L.E. emberét idéző, komolyan vehetetlen kémthriller-paródia (talán nem véletlen, hogy itt is Henry Cavill az egyik főszereplő). Ethan Hunt ezúttal az új világrendet hirdető Szindikátus utódával, az Apostolokkal kerül szembe, és előlük szeretne elcsenni pár plutóniumtöltetet. Mivel Hunt a társai és egy triviális dramaturgiai baki miatt elszúrja az akciót, kénytelen együttműködni a CIA ügynökével, Augusttal, és a Fehér Özvegy által vezetett bűnszervezettel, majd egy kicsit a rettegett Szindikátus-vezetővel, Solomon Lane-nel is. Az Utóhatás minden korábbi epizódénál több triplacsavarral sokkolja a nézőt, ám a sok logikátlan fordulat olykor indokolatlanul is önparódiává silányítja a legújabb M:I-epizódot. Ebben a filmben tényleg senki sem az, akinek látszik, és komikus módon Ethan önmaga identitását is kénytelen megkérdőjelezni. Persze az akciójelenetek újfent látványosak, McQuarrie pedig igyekszik némi drámát csempészni a cselekménybe a szuperügynök és ex-felesége rövid találkozása révén. Ám Ethan és Julia melodrámája sablonos és összecsapott, elvégre az Utóhatás mégis csak egy modoros Mission: Impossible-akciófilm, ami pont azt nyújtja, amire a rajongók húsz éve vágynak: bő kétórás szórakozásra amúgy kiszámítható nagy átverésekkel és kiélezett határidő-dramaturgiával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13817