KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kőkezű

Kovács Patrik

Hands of Stone – panamai–amerikai, 2016. Rendezte: Jonathan Jakubowicz. Szereplők: Edgar Ramírez, Ana de Armas, Robert DeNiro. Forgalmazó: ADS Service. 107 perc.

 

Hálátlan műfaj a sportdráma műfaja; éves rendszerességgel bukkannak fel újabb és újabb bokszfilmek, amelyek nem képesek, avagy a rendezői szándék deficites mivoltából adódóan nem is óhajtják meghaladni a zsáner közhelytárát. Életrajzi darabok esetében még tovább szűkül a dramaturgiai játéktér, hiszen a biográfiai tényeket legalább részben tiszteletben kell tartania a forgatókönyvírónak, ha meg akarnak felelni az évtizedes nézői elvárásoknak.

A Kőkezű a nagy panamai bunyós, Roberto Durán karrierjének gyöngyvászonra adaptált emlékműve. Eseményekben bővelkedő, diadalmas pályafutás az övé: 1972 és 2000 között négy különböző súlycsoportban szerzett világbajnoki övet, a szakértők minden idők legjobb könnyűsúlyú ringharcosának tartják, hazájában nemzeti hősként tekintenek rá, amerikai reputációját pedig jól példázza, hogy Miles Davis dalt komponált a tiszteletére – tekintélyt parancsoló teljesítmény ez egy írástudatlan panamai utcagyerektől, aki első címmeccséig még egy tisztességes vacsorát sem engedhetett meg magának.

A venezuelai Jonathan Jakubowicz ízig-vérig latin-amerikai történetet forgatott le, latin-amerikai látásmóddal, s miután szerzői filmről beszélünk (a forgatókönyv és a rendezés egyaránt az ő kezében volt), a hollywoodi finanszírozás mellett is gyakorolhatta a kreatív kontrollt. Ennek eredményeképpen a forgatás Panamában zajlott, a párbeszédek java spanyol nyelvű, a történelmi hűség igényét a markáns politikai felhangok mellett a dél-amerikai származású színészek hosszú sora is demonstrálja. A főszerepre érthetetlenül ritkán szerződtetett, ám mellékszereplőként mindig emlékezetes Edgar Ramírez (Carlos) izzó tekintetű, fizikailag is alaposan felkészített karaktere hitelesen mutatja meg mindazon ellentmondásokat, amelyek meghatározták a híres bokszoló személyiségét: feldolgozhatatlan frusztrációk és csillapíthatatlan ambíció, egy született gentleman nagyvonalúsága és a kültelki suttyókölyök vad impulzivitása alkot robbanásveszélyes lélektani elegyet. Ramírez karizmája uralja a mozit, komolyabb játékteret csak a lehetetlenül bájos és szuperszexi Ana de Armas (Blade Runner 2049), illetve a veterán Rubén Blades (A jogász) kap mellette. Az amerikai színészek szekundánsok csupán, Robert DeNiro az idős mesteredző szerepében hozza a színészlegendától várható szintet, ám vele szemben Usher Raymond oly ragyogóan, oly életteli módon formálja meg Durán szorítóbeli nemezisét, Sugar Ray Leonardot, hogy csupán miatta is megérné rászánni 110 percet Jakubowicz első amerikai rendezésére. Amely mind szándékában, mind kivitelezésében több mint tisztességes munka, magabiztos alkotói teljesítmény; képes kinőni a műfaji keretek közül, és erényeinek köszönhetően kiemelkedik a didaktikus bokszfilmek hosszú folyamából.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13625