KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mimic – A júdás faj

Varró Attila

 

A keresztény világban egy évezrede elterjedt teizmus szerint Isten a természet felett álló mindenható lény – egyszerre teremtője, irányítója és végső célja a világegyetemnek. Az új millennium küszöbén az ezeréves tanok ismét időszerűvé váltak, Isten helyébe azonban az Ember lépett, vállára véve a várva-várt csúcspozíció valamennyi terhét.

Dr. Susan Tyler entomológus a New York-i gyermekeket halálos járvánnyal fenyegető csótány-populáció ellen genetikai úton új rovarfajt teremt, beépített öngyilkos génekkel fél évnyi létre predesztinálva művét. A feladat elvégzése után a Júdás-bogár – nevéhez hűen – elárulja istenét, ellene fordul, és előre elrendeltetett sorsát semmibe véve sokasodni kezd. A meddő Frankenstein doktornő maroknyi sereg élén leszáll a városi metró termékeny mechano-méhébe, hogy megküzdjön ízeltlábú szörnyetegével: a nyirkos szülőcsatornák, fólia-szűzhártyák, vasbeton-vaginák mélyén kezdetét veszi a harc a világuralomért. A lázadó rovarhad bűne, hogy ember akar lenni; antropomorf álcája nem ragadozójától védi, inkább teremtőjéhez teszi hasonlatossá. A mimikri a természet ősi rendjében az evolúciót szolgálja: a hártyásszárnyú angyalok titkos rendjében a revolúció eszközévé válik a makrokozmosz végcéljának eléréséhez, akár a génsebészet, a klónozás vagy a mesterséges intelligenciák.

Guillermo del Toro egy csodálatos vámpírmese, a kilenc mexikói Oscar-díjjal jutalmazott Cronos után második művében is horror-klisékből emel barokk film-katedrálist. A mindössze kétoldalas Donald A. Wollheim-novella alapján írt Mimic keresztény példabeszéd, rovar-fabula: félelmetes metamorfózisai és a Rodriguez által forgatott akciójelenetek ellenére nem igazán illeszkedik a jól ismert Lény-Bestia vonalba. A Hetedik vagy a Prodigy-videók karcos képsorait idéző látványvilág, a koherens szimbólumrendszer és a jellegzetes horror-karakterek válogatott rovargyűjteménye azonban különleges élményt ígér a klasszikus rémfilmek és a modern moralitás-játékok szerelmeseinek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4528