KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Három a nagylány

Tamás Amaryllis

 

Az ír Pat O’Connor egy, az Ok nélkül lázadó vagy Az utolsó mozielőadás feszes bonyolultságú filmfeldolgozásához hasonlítható szenvedélyes kor- és családtörténetet forgatott Sue Miller regénye nyomán. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején játszódó „saga” a gazdag Abbott-família teenager-lányai és a munkásosztálybéli Holt-fiúk között, akár egy megelevenedett apokrif János evangéliumából.

A téma időtlen és egyetemes: szeretet, gyűlölet, szerelem, ármány, félreértések, valódi együttérzés és megbocsátás, „sötét” titkok, az ösztönök parancsoló szükségessége, csupa keresés, a lélek és a test végtelen vágyódása. A hétköznapi élet zűrzavaros morajlása – az összhang varázsának hajszolása közben. Doug és Jacey, Lloyd és Helen, Eleanor és Pamela figurái: izgalmas színészi kihívások a mai amerikai filmklasszisok érzékeny megformálásában. A filmben – éppúgy mint az életben – csak a kiválasztott kevesek jutnak el a lét kifürkészhetetlen egyszerűségű titkának megértéséig: „Lámpád vagyok, ha látsz engem. Ajtód vagyok, ha zörgetsz rajtam.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3682