KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bridget Jones naplója

Reményi József Tamás

 

Mit szólna ehhez a filmhez Bridget Jones, akit Helen Fielding könyveiből megismertünk? Ha éppen csömörletes magányában nézné – természetesen nem moziban, hanem a tévén –, oly napon, midőn az „alkoholegység 14, cigaretta 22, kalória 5424”, elvihogna rajta, ám öntudatosabb napjain morogna, hogy ő azért nem ennyire hülye, mint amilyennek a mozgókép mutatja. Hiába, lektűrben mulatságos lehet egy józan ítéletű, tájékozott nő, vásznon viszont az érzelmi intelligencia (középpontjában a maró öngúny) túláradása is elegendő a burleszk-jelenetek egész sorához. Könyvben szórakoztató a játék Jane Austen Büszkeség és balítéletének gyöngéd világa és a barbár valóság között, filmben viszont elég, ha személyesen megjelenik Colin Firth, és Mark Darcynak hívják.

Pedig egyébként a moziváltozat alkotói – köztük az okos és alkalmazkodó Fielding – sokkal határozottabban építenek Austen eredeti történetére és dramaturgiájára, azaz lényegében a Büszkeség és balítélet paródiáját látjuk. A paródia viszont nem árnyalt személyiségekkel, hanem kifigurázott mintákkal működik, így hát a két férfihős szerepében Hugh Grant és Colin Firth önnön idolját játssza el. Ez azért is termékeny ötlet, mert Bridget Jones – napjaink álmodozó és szerencsétlenkedő leányzója – környezetének valamennyi önáltató, képmutató magatartásformájától és életmintájától elborzadva valóságos férfiakban nem, csak megelevenedő vágyképekben bizakodhat.

Renée Zellweger kedvesen komédiázik, s noha a Betty nővér címszerepéhez hasonlóan itt is túlterheli alakítását az amerikai grimasz-iskola agresszív hatása, elfogadjuk őt a Bridget Jones-hasonmások egyikeként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/08 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3415