KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/november
• Szilágyi Ákos: Szovjet triptichon Ellenőrzés az utakon
• Zalán Vince: Máglyába rakott fejfák Búcsúzás
• Lengyel László: „Aggyakijamijár” Kovbojok
• Ardai Zoltán: Égszínkékben A rejtőzködő
• Schubert Gusztáv: A brácsaverseny elmaradt Első kétszáz évem
• Kornis Mihály: Szép Európa, hol vagy? Egy faun megkésett délutánja
• Debreczeni Júlia: A kaméleon-szindróma Zelig
• Lukácsy Sándor: Koreohistória A bál
• Báron György: Odüsszeusz nem tér haza Utazás Kithirára
FESZTIVÁL
• Fáber András: Zátony és örvény között Taormina

• Hegyi Gyula: Kettős kötöttségben Egyiptomi filmek
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: Moszkvai csata I–II.
• Kovács Ágnes: Bocsáss meg, Madárijesztő!
• Székely Gabriella: Macskafogó
• Kabai József: A flotta kedvence
• Gáti Péter: Az első lovashadsereg
• Nóvé Béla: Alsino és a kondorkeselyű
• Nóvé Béla: Gyilkosság a nemzeti szenátusban
• Szemadám György: A vörös szív lovagja
• Justyák János: A holtak tanítják az élőket
• Harmat György: A birsalma illata
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Amatőr videósok találkozója Siófokon
KRÓNIKA
• N. N.: Török filmhét
• N. N.: Görög filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cserébe az életért

Lajta Gábor

Lejárt szavatosságú, leértékelt, kiárusított, kidobott – utánunk dobott. Ez juthat eszünkbe erről a tíz évvel ezelőtti filmről, mely még csak nem is „hollywoodi giccs”, hanem hollywoodi műteremhulladék. Kizárólag Robert de Niro legelfogultabb híveinek ajánlható, akik azért a körülbelül húsz percért, melyben kedvencük kétségkívül természetesen mozog a kamera előtt – akár egy Actors-stúdió-beli helyzetgyakorlaton –, képesek végigülni egy fárasztóan izgalommentes krimit. Ráadásul De Nirót már az első jelenetben elteszik láb alól, így őt csak ügyetlen flash-backekben és elnyújtott dialógusokban idézik meg. Csak csodálkozhatunk, hogy ennyi párbeszédből sem tudunk meg a szereplőkről semmit: miért volt „nagy tehetség” a meggyilkolt fiatal pornófilmrendező, miért ült korábban tíz évet testvérbátyja, aki öccse gyilkosának nyomába eredt? A nyögvenyelős történet aztán pánikszerűen véget ér: a testvérbáty – hasán hatalmas lőtt sebével – teátrálisan leszámol öccse gyilkosaival. Talán ha mindez úgy lenne rossz, hogy átfordulna saját ellentétébe, akkor még jó is lehetne. És ha mondjuk Godard rendezné. Ha.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5436