KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Válasz Bajomi Lázár Endrének

Fáber András

Ad 1.: „...a hanyatló nyugati kultúra tarka fényeit ezer játékos színben tudta tükrözni” – értékeli „nagyra” B. L. E. a költőt hivatkozott tanulmányában. Alkalmasint e színek egyike a születési évszám körüli misztifikáció. A „mesét” ugyanis maga Cocteau, valamint tudós szerzők egész sora terjesztette el. Való igaz, mostanában inkább a korábbi dátumot fogadják el hitelesnek.

Ad 2.: Köszönöm a szíves kiegészítést, ámbár – ha jól tudom – az „évfordulós megemlékezések” is úgyszólván újra felfedezésként hatottak. Ezt a célt kívánta szolgálni megglosszázott írásom is. Soha nem pályáztam, s a jövőben sem pályázom „Ki tud többet...!”-jellegű vetélkedők győztesi babérjaira.

Ad 3.: „Ő írta le először a szürrealizmus szót, előbb, mint Apollinaire” (Réz Pál, A rettenetes gyerekek című könyv utószava, 1971). A szó akkoriban „benne volt a levegőben”, többen kimondták és leírták. Egyébként a B. L. E. által idézett forrás sem pontos, hiszen a szót maga Apollinaire egy 1917. márciusi levelében használta először (Nadeau, 1958); a szürrealista szót pedig véletlenül éppen egy Cocteau-balett, az 1917. május 18-án bemutatott Parade műsorfüzetében (Breunig, 1965). Mindez csupán anekdotikus érdekességű adalék, miután a szó ma is érvényes meghatározása jóval későbbről, a szürrealistáktól származik (Breton, 1924).

Miután a Filmvilág nem filológiai közlöny, a vonatkozó dokumentumokkal szívesen áll magánúton B. L. E. rendelkezésére – tisztelettel –

 

Fáber András


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6474