KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Paulie

Hungler Tímea

 

Az utóbbi időben Hollywood felvállalva a néző biológiai ismereteinek elmélyítését, tovább tágította a családi mozi kereteit, bizonyítva ezzel, mily sokrétű is az állatvilág. A négylábú kedvenceket felváltották a delfinek és a majmok, a gyerekek viszont – a siker zálogaként – megmaradtak.

A Dreamworks igazodva az előbbi tendenciához, elsőként néhány egércsaláddal (Egértanya), majd esetünkben Paulie-val, éneklő kutya helyett (lerágott csont) beszélő papagájjal rukkolt elő.

Paulie csak személyében és képességeiben különbözik jól ismert kutyaelődeitől, története viszont semmiben nem tér el a megszokott sémától: a kisgazditól elkerülve, amolyan papagáj road movie-szerűségben, mindenféle hányattatáson megy keresztül, míg végül visszatér az édes otthonba.

Filmünk e klasszikus dramaturgia jegyében, akár tisztességesen megcsinált giccs is lehetne, ha tisztességesen volna megcsinálva.

Csakhogy... Paulie kihasználva képességeit, megállás nélkül okoskodva karattyol, a film pedig igazodva főszereplőjéhez, szájbarágóan sulykolja a „szegény ember, tisztességes ember” tézist: Paulie-t egy vak özvegyasszony, egy mexikói mutatványos, majd egy takarításból élő orosz irodalomtanár karolja fel. A műalkotás helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a papagáj – meghazudtolva az amerikai trükkmesterek mindentudását – leggyengébb pillanataiban (bőven akad neki ilyen) inkább emlékeztet a Psychóból megismert preparátumok egyikére, mint házi kedvencünkre. Mese ide, mese oda, jóból is megárt a sokk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3772