KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/október
• Bikácsy Gergely: A kések és a formák Zuhanás Hitchcockkal
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Koltai Ágnes: A bűn története Krimi magyar módra
• Schubert Gusztáv: Madárkák és kalitkák Beszélgetés Böszörményi Gézával
• Sipos Júlia: Városszéli filmesek A Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban
• Létay Vera: Az összergasztott tányér A Hold kegyeltjei
• Ciment Michel: A tárgyak eltörnek és elkopnak Beszélgetés Otar Joszelianival
• Lukácsy Sándor: Zártkörű pokol Swann szerelme
• N. N.: Proust – filmen
FESZTIVÁL
• Fáber András: Egyének és társadalmak Karlovy Vary
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Lutra
• Reményi József Tamás: A nyugodt Nap éve
• Hirsch Tibor: Lenni vagy nem lenni
• Báron György: Break 2.
• Vida János: A befejezetlen játszma
• Schreiber László: Szerelem és galambok
• Kabai József: Sólyomasszony
• Vida János: Foglalkozása: mesterlövész
• Máté J. György: Minőségi csere
• Kabai József: A tangóharmonikás ember
• Kovács Ágnes: Féktelenül
• Faragó Zsuzsa: Törvényes esküvő
TELEVÍZÓ
• Buda Béla: A sorselemző sorsa Potréfilm Szondi Lipótról
KÖNYV
• Báron György: Aki filmművészetet álmodott
KRÓNIKA
• N. N.: Mindennap filmklub
• Erdély György: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• Peternák Miklós: Erdély Miklós munkássága Olvasói levél
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végtelen és képtelen

Mátyás Péter

 

A tapasztalt, középkorú zsaru (Robert De Niro) az egyik rendőrségi akció során szétlövi az útjába kerülő tv-kamerát. Főnökei el akarják kerülni a magas kártérítést, ezért arra kötelezik, vállaljon szerepet egy valóságon alapuló, élő televíziós sorozatban. Kamerákat szerelnek fel lakásába, kocsijába, még kabátja gombjába is beépítenek egyet, hogy a nézők mindenhová követhessék egy igazi zsaru életét. Ráadásul társként egy kétbalkezes biztonsági őrt (Eddie Murphy) szerződtetnek mellé, aki jobban szeret a reflektorfényben szerepelni, mint munkáját végezni. Ismerős vígjátéki szituáció ez, a komoly, szabályzathoz ragaszkodó és munkájára koncentráló zsaru és a lezser, könnyfakasztó történeteket mesélő, önmagától is meghatódó ripacs kényszerű kapcsolatáról. A Showtime legemlékezetesebb pillanatait azok a korábbi, hasonló témájú filmekre történő hivatkozások és idézetek, amelyek a 48 órától kezdve a Piszkos Harry, a Halálos fegyver, a Drágán add az életed szériákig terjednek. A legjobb jelenetben a legendás T. J. Hooker, William Shatner önmagát alakítva, megöregedve és pocakosan magyarázza el De Nirónak, hogyan kell viselkednie egy rendőrnek a kamerák előtt. Sajnos a rendező ezzel el is lövi puskaporát.

A krimi ugyanis érdektelen, a hányaveti módon felvázolt karakterek, a titokzatos főgengszter vagy a szolidan szexis tv producer pedig unalmas. A bevált, ám elkoptatott klisé alkalmazása az ígéretes kezdést követően ellaposítja a film második felét, amit a tízpercenként menetrendszerűen érkező humor bonbon próbál meg feledtetni. De Nirónak a 15 perc hírnév után, ahol hasonló figurát játszott, most egy újabb filmet kellene megmentenie. A csoda elmarad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2562